Tímár Máté bibliográfiája

Tímár Máté bibliográfiája

A kiadvány megjelenését támogatták:

Endrődi Tájház

Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány

Nagy Miklós Alapítvány

ISBN: 963 00 7052 9

Műszaki szerkesztő: Nagy Róbert

Szerkesztette: Fehér József

Lektorálta: Márton Gábor

Kiadja az Endrődi Tájház és a Körösi Műhely Alapítvány

Felelős kiadó: Szonda István

Nyomdai munka: Fett Print Bt.

Az Endrődi Tájház

A Tájház 1977 óta működő múzeum. Épülete 1862-ben épült. Hunya István endrődi nagygazda építtette. Háztípu­sa az úgynevezett sorompós ház. A ház előterében levő so­rompószerű léckerítésről kapta a nevét. A Tájház berende­zése a XIX. század végi endrődi paraszti élet körülményeit mutatja be. Múzeumunk az ide látogatóknak megfogható valóságban mutatja be a paraszti életet. A házba belépve a konyhába jutunk, innen nyílik jobbra a nagyszoba, amelyet a helybeliek nagyháznak neveznek. Ez az elnevezés arra utal, hogy valamikor a parasztházak egy helyiségből állot­tak. A konyhából balkéz fele a kisszobába jutunk (kisház). Majd a kisszobából nyílik a kamra.

Nagyszoba:

Elrendezése úgynevezett sarokra rendezés. Ha belé­pünk, azt láthatjuk, hogy a szemben lévő jobb sarokban a saroklóca helyezkedik el. Előtte andráskeresztes lábú asz­tal áll. Az asztal háziszövésű abrosszal van leterítve, amely hétköznap egyszerű csíkos, ünnepnapokon díszes virágmin­tájú volt. Az asztal mellett állt még a gondolkodó szék. Ez egy lécvázas karosszék, amelyben a családfő foglalt helyet. A saroklóca szeglete felett van az úgynevezett szent sarok, ahol a Lourdes-i Mária porcelánból készült kegyszobra, az obsitos levél, mellette a pipatórium helyezkedik el. A gon­dolkodó szék mögötti falon a keresztre feszített Krisztus festett képe lóg. Alatta búcsús kisméretű szentképek függ­nek. A szoba szemben lévő bal sarkában a vetett ágy áll. Az ágy előtt a bölcső és a tulipános láda látható. A láda felett lévő fekete fogason néhány viseletdarab van felakasztva (pendely, vizitke, alsó szoknyák). A saroklócával szemben lévő sarokban áll a kemence, amely a ház fűtését biztosítot­ta, valamint sütés-főzésre is használták. A szobában talál­ható még egy ágy, amelynek neve nyoszolya.

Sublód, tükör és a falitéka alkotja a szoba további beren­dezését. Padozata döngölt, majd felmázolt föld, házi szövé­sű pokróccal leterítve.

Sublód, tükör és a falitéka alkotja a szoba további beren­dezését. Padozata döngölt, majd felmázolt föld, házi szövé­sű pokróccal leterítve.

Konyha:

A konyha közepén asztal áll. Mögötte van az úgyneve­zett csikótűzhely. A falon kisebb és nagyobb festett cserép­tálak vannak felakasztva. Nagyon érdekesek a különféle mintázatú vajformák, amelyek a falon, a tálak alatt látha­tók. A konyha egyik szekrénye a tálas, amelyben a tányé­rok, főzőfazekak, csuprok, bögrék voltak tárolva. A másik szekrénye a konyhának a kredenc, ami ugyancsak különfé­le edények tárolására szolgált.

Kisszoba:

A kisszoba berendezése már polgáriasabb jellegű. Bútor­zata: almárium, fiókos kanapé, asztal, vetett ágy. Az ágyon lévó' párnák huzata horgolással (pókos) és lyukhímzéssel van díszítve. Az ágy végében gyönyörű selyemkendők (va­sárnapos kendők) lógnak fogasra akasztva. A falakat szent­képek díszítik.

Kamra:

A kisszobából nyílik a kamra, amely az élelem és az ép­pen a konyhában nem használatos fazekak, tepsik és egyéb élelemtároló edények tárolóhelye.

Külső kamra a hombárral:

Ez a helyiség a ház hátsó felében az udvarról nyílik. Itt látható a paraszti háztartás és gazdálkodás megannyi esz­köze (szőlőprés, a kenyérsütés és a kenderfeldolgozás esz­közei). A néprajzi kiállítást a kocsiszínben látható lőcsös kocsi, valamint az istálló zárja.

A Tájház melletti épületben a „Bepillantás Endró'd rég­múltjába" című régészeti kiállítás, a csizmadia mesterséget bemutató ipartörténeti anyag, a Tímár Máté emlékszoba, valamint Kunkovács László fotóművész fotókiállítása te­kinthető meg.

Szerző: Szonda István

Szabálytalan bibliográfia

Kissé szabálytalan bibliográfia ez, mert nincs benne be­tűrendes mutató, és a leíró részt sem a klasszikus előírá­soknak megfelelően állítottuk össze. Maga Tímár Máté hagyta így az utókorra műveinek jegyzékét, s úgy gondol­tuk, hogy a történeti hűség ezúttal fontosabb, mint a kicen-tizett szerkesztés. Az írónak valamiért ilyen témakörök szerint csoportosítva s e sorrendben voltak kedvesek a munkái, s ezt tiszteletben tartottuk.

A szerk.

Tímár Máté író, költő (1922 - 1999)

„Úgy negyed évezrede, hogy a magyarok földje fölött ár­nyékká fogyatkozott a török-hold, a Körösök mentén mint­ha Szentlélek szállta volna meg az új földesurat, Harruckern bárót. Hívja, csalja, ígéretekkel kecsegteti föld­jére a szegény népet. Telket oszt, viselhetőbb igát, szabadon választott Istent ígér. Hitükben háborított kálvinistákból, madéfalvi maradékokból, éhes szlovákokból, szorgalmas svábokból ötvöződtek össze a békétlen Békés megyei lakók" - írja Tímár Máté.

„Itt vannak Kufsteint járt szépapáim is. Nagyszüleim: Tímár János és Gátéri Viktória 9 gyermekkel és 50 katasz­teri holddal zárták az életet".

Az említett nagyszülők elsőszülöttje volt a neves író édesapja, a szintén Máté, aki az első világháborúban Szer­biában harcolt, mikor a nagy áldozatszedő spanyol miatt el­vitte első feleségét, Hornok Máriát. Három gyermek ma­radt hátra: Vilmos (1911), Mária (1913), és Illés (1915).

„Háború végeztével hazatérő apám feleségül vette Pap Máriát".

Ebből a házasságból született Máté 1922-ben.

A szülői ház(ban) nagy egyéniségformáló közösség volt. A két báty Endrőd mintagazdájaként él a község (immáron város) emlékezetében. A tanyai iskolában hat elemit vég­zett Máté naponta öt km utat rótt esőben, sárban, hóban, porban. Ezekről az évekről ír megható szeretettel „Az én nevelő szüleim" c. novellában.

Majd a helyi Szent Imre Polgári Iskola növendéke lett. Annak végeztével Szeghalomra került, a jónevű Péter And­rás Gimnáziumba. Az ott töltött évek emlékeit eleveníti fel „...és a Berettyó folyik tovább" c. könyvében. Ekkor már versírással is kacérkodott.

Egyetem következett Budapesten. A második világhábo­rú félbeszakítja a diákoskodást. A „karpaszományos" a Margitszigeten esett orosz fogságba. Elkezdődött kálváriá­ja. Az Uraiba került, higanybányában dolgozott, emberte­len körülmények között mínusz negyven-ötven fokos hideg­ben. Egészsége megrokkant, tüdeje sípolni kezdett. Moszk­vába került kórházba, ahol Maruszja doktornő segíti vissza az életbe. Ezen események gyakori motívumok regényei­ben.

Fogságból hazatérve ismét egyetemmel próbálkozik, azonban sűrűsödő szókimondó írásai és származása (kulák) miatt eltávoh'tják a diákok közül. Hazajön. Itthon fizikai munkával próbálkozik, a Szarvasi Állami Gazdaságban ál­lattenyésztő és földműves. Emlékezetes időszak a gyapot­termelés próbája.

írásai a Petőfi-körbe, majd az írószövetségbe vezették. Fontos tevékenységet fejtett ki az ötvenhatos forradalom idején. Békés megye forradalmi vezetőivel szoros kapcsola­tot tartott. A forradalom letörése után letartóztatják. Együtt raboskodott Maléterrel, Gimes Miklóssal, Losonczyval és Francia-Kiss Mihállyal. „Majoros Adám krónikája" címmel megjelent regénye mentette ki a veszé­lyes helyzetből.

1960 után az irodalomnak él. Megjelent művei: Hajnal hasad (regény, 1960), Száz tű hossza (elbeszélések, 1960), Karcsi, a csicskás (regény, 1961), Asszonycsere (elbeszélé­sek, 1961), A jövendő tavaszán (útinapló, 1962), Élet a kü­szöb fölött (színmű, 1964), Hogy a világ előre menjen (elbe­szélések, 1966), Késő virradat (regény, 1966), Eleven pa­rázs (elbeszélések, 1968), ítéletidő (regény, 1969), Hadi­érettségi (regény, 1970), ... és azután a tizenhetedik napon (regény, 1971), Talponálló szerelem (elbeszélések, 1972), Hazai harangszó (elbeszélések, 1979), Hét marék zsarát (el­beszélések, 1981), Nagy vizek sodra (elbeszélés, 1984), Az első eltávozás (elbeszélés, 1984), Az Isten széke alatt ( kis­regények, 1980), Amikor a szerelem véget ér (elbeszélések, 1994), Napáldozatja előtt (regény, 1994),... és a Berettyó fo­lyik tovább (regény, 1995), Lélekválság (versek, 1996), Utó­szüret (versek, 1997), Ámen... ámen (versek, 1990).

Műveiben a szülőföld, Endró'd közismert alakjai, esemé­nyei kelnek érdekesen életre. Csodálatos, ízes nyelvére fel­figyelt Lőrincze Lajos professzor, aki „Édes anyanyelvünk" c. sorozatában nagy elismeréssel nyilatkozott Tímár Máté­ról. Lőrincze lépten-nyomon követendő példának állította e stílust, nyelvezetet: „Tímár Máté irodalmi szintre emelte Endrőd nyelvjárását, szókincsét, ország-világnak megmu­tatta annak szépségét".

Tímár verseiben a zsoltárok nyelvezetét érzékeli az olvasó.

Az alkotó egykori gimnáziumába is gyakran ellátogatott. Három munkájának bevételét az iskola segítésére adta. Több alkalommal ellátogatott Romániába, a székelyek és a csángók közé. Baráti szálak fűzték Tamási Áronhoz, kinek irodalmi hagyatékát gondozta. Palló Imrével és Sütő And­rással is értékes művészi barátságban volt. A kedves, érde­kes Tímár-írások bemutatják a székelyek és a csángók vilá­gát. Egyik erdélyi útján ismerte meg Varga Anikó énekest, tanárnőt, akit feleségül vett. Házasságukból három gyer­mek született: a picinyen elhunyt Mária, a tragikus sorsú Illés, és az egyedül maradt Áron.

Tímár Máté sikeres irodalmi munkássága eredménye­ként József Attila- és SZOT-díjat kapott, s a Magyar Köz­társaság arany érdemkeresztjét. Gyomaendrőd díszpolgára lett. A szülőföld újságja, a Városunk lapjain sok szép alko­tását megismerhettük, amelyek amúgy is komoly népszerű­ségét csak fokozták. Gyakran tartott író-olvasó találkozó­kat itthon is, amelyek igen sikereseknek bizonyultak, né­pes látogatottságnak örvendtek. Egy alkalommal a kiváló színész, Bencze Ilona működött közre, a „Hogyan lettem író?" témájú találkozón olvasta fel Tímár Máté műveit.

Neves szülöttünk az Endró'dről elszármazottak baráti körének (EBK) volt elnöke haláláig. Utóda, munkájának folytatója Latorczai János országgyűlési képviselő', aki szin­tén jelentós segítséget ad az egyesületnek és a városnak.

Tímár Máté örököse Áron fia, aki apja irodalmi hagyaté­kát szülőhelyére ruházta. A hagyaték a Tájház szomszédsá­gában lévő épületben nyert elhelyezést. Az elhunyt könyvei és kiterjedt levelezése becses értéket jelent.

A Budapesten elhunyt írót, költőt Latorczai János mél­tatta a Szent Gellért templomban: „Tehetséged kivívta a társadalom elismerését, munkásságodat kitüntetésekkel jutalmazták. Ha kerülővel is, de feljutottál a Parnasszus csúcsára. Sikereid egy percre sem kápráztattak el. Mindvé­gig megmaradtál igaz embernek, segítő barátnak és hiteles endródinek".

A Magyar írószövetség elnöke is szólott az egybegyűltekhez.

Az endrődi temetésen, a gyászmise után a Központi te­metőben előbb az író barátja, Márton Gábor, majd dr. Ko­vács Béla gimnázumi igazgató köszönt el Tímár Mátétól. „Ahogy Arany János a magyar nyelvnek talán legnagysze­rűbb művésze volt, úgy Tímár Máté szájából-tollából egye­dülállóan cizelláltan hallhattuk-olvashattuk az endrődi szót".

Végül Vaszkó Tamás, a szeghalmi gimnázium endrődi származású igazgatója búcsúzott az iskola egykori diákjá­tól. Vaszkó Tamás Tímár Máténak az alma matertől elkö­szönő verssorait idézte.

„Fiúk, lányok,

leljétek meg a boldogságot!...

S reád, tápláló iskolánk, csak

a nap süssön, mint reánk!

Áldással százszor Szeghalom,

minden álmom rád hagyom!"

A szülőföld szeretetéről valló versét így zárta:

Dícsértessékkel köszönteni

a sorstiprott endrődieknek...

Lehet az utolsó ÁMEN,

mely után már nem futja többre.

Légy áldott drága szülőföldem

most és mindörökre!"

Kívánsága szerint hőn szeretett szülei sírjában lett ham­vainak örök pihenője. Mi, élők, akik tiszteljük és szeretjük, ott, hogy emléke el ne homályosodjék, hogy testben is min­dig köztünk legyen, szoborral kívánunk fizetni tetteiért.

Márton Gábor

Tímár Máté művei

ÖNÁLLÓ KÖTETEK

1., Majoros Ádám krónikája. Regény. 1958. Gondolat.

2., Hajnal hasad, fényes csillag ragyog. Regény. 1960. Gondolat.

3., Száz tű hossza. Elbeszélések. 1960. Magvető.

4., Karcsi, a csicskás. Kisregény. 1961. Magvető.

5., Asszonycsere. Elbeszélések. 1962. Szépirodalmi.

6., A Jövendő tavaszán. Útinapló. 1962. Kossuth.

7., Szőrtarisznya. Regény. 1963. Magvető.

8., Élet a küszöb fölött. Színmű. 1964. Kézirat, Előad­ták a kecskeméti Katona József Színházban.

9., Hogy a világ előre menjen. Elb. 1966. Magvető.

10., Késő virradat. Regény. 1967. Zrínyi.

11., Eleven parázs. Elbeszélések. 1968. Szépirodalmi.

12., ítéletidő. Kisregény. 1969. Zrínyi.

13., Hadiérettségi. Regény. 1970. Móra-Kozmosz.

14., ...és azután a tizenhetedik napon... Kisregény. 1971. Móra-Kozmosz.

15., Talponálló szerelem. Elbeszélések. 1972. Szépirodalmi.

16., Hazai harangszó. Elbeszélések. 1979. Szépirodalmi.

17., Hét marék zsarát. Elbeszélések. 1979. Szépirodalmi.

18., Nagy vizeknek sodra. Elbeszélések. 1984. Szépiro­dalmi.

19., Az első eltávozás. Elbeszélések. 1985. Zrínyi.

20., Az Isten-széke alatt. Kisregények. Szépirodalmi.

21., Amikor a szerelem véget ér. Elbeszélések. 1994. Intermix.

22., Napáldozatja előtt. Regény. 1994. Intermix.

ANTOLÓGIÁK

1., Történelmi lecke útközben. Békéscsaba. 1982. Im: Breton rapszódia.

2., Dajkáló táj. Békéscsaba. 1978. Im: Koronás kanca.

3., Oázis rakétákkal. Zrínyi-Kozmosz. 1975. Im: Juta­lomszabadság.

4., Tájak, gondok, emberek. Kossuth. 1965. Im: Szat­mári nyár.

5., Árvíz. Kossuth. 1965. Im: A tizedik...

6., Körkép. 1965. Magvető. Im: Hogy a világ...

7., Visszhang. Magvető. 1962. Im: Mondd...

8., Tavaszi napsütés. Szépirodalmi. 1961. Im: Profán requiem.

9., Fiúk évkönyve. Móra. 1960. Im: Tegnapok emléke

10., Életünk. Helikon. 1960. Im: Száz tű hossza

11., Tolsztoj-emlékkönyv. Főv. Szabó E. Ktár. 1960. Im: Gondolatok...

12., Tarka szőttes. Szépirodalmi. 1960. Im: Présház a domboldalon.

13., Ébredés. Magvető. 1959. Im: Hanga Imre.

14., Kandy világa. Főv. Szabó E. Ktár. 1964. Im: ?

15., A krónika kezdete. Antikva Bp. 1986. Im: Pünkösd Battonyán.

16., Barátok béklyók nélkül. Primer. 1994. Im: Emil, a bajszos hugenotta.

17., A Szovjetunió magyar szemmel. Kossuth. 1964. Im: A nép győzelmében.

18., Az uráli népek történelme. Tankönyvkiadó. 1966. Im: Részletek a Jövendő tav.-ból.

19., Kincses Kalendárium. Hírl. Váll. 1975. Im: A po­lyákhalmi harangozó.

20., Emlékezés a kezdetekre. Bcsaba. 1970. Im: Az én felszabadulásaim.

21., Bp.-i KISZ-Élet. 1960. Im: Kenguru.

22., Érdekes Kalendárium. 1967. Im: Hogy a világ...

23., Kincses Kalendárium. 1962. Im: Mihály bácsi.

24., Egy mondat helyett. Zrínyi. 1985. Im: Az utolsó munkanap.

25., Békési novella. Bcsaba. 1975. Im: Kutyavilág.

26., Tömörkény-emlékkönyv. Szeged. 1966. Im: T. M. a 415. old.

27., Új kor nyitánya. Szépirodalmi. 1967. Im: Sorszabá­lyozás.

28., Szivárványos idők. Zrínyi. 1975. Im: Jutalomsza­badság.

29., Sátrak melege. Zrínyi. 1971. Im: M. meg a fia.

30., Irodalmi SZOT-díjasok. Pécs. 1958-1967.

31., Mai magyar próza (kézirat). Bcsaba. 1976.

NOVELLAKÖZLÉSEK

1., Hajnal hasad (regényrészlet). Kortárs. 1960. jan.

2., Présház a domboldalon. Kortárs. 1960. ápr.

3., M. H. keresztapám. Kortárs. 1961. aug.

4., Hanga Imre. Kortárs. 1965. máj.

5., B...    Új írás. 1962. ápr.

6., Mr. Forgács Mihály. Új írás. 1964. aug.

7., Papírhajók. Élet és Irodalom. 1959. febr. 27.

8., Lópokróc. Élet és Irodalom. 1959. nov.

9., Téglakenyér. Élet és Irodalom. 1960. ápr.

10., Mihály bácsi. Élet és Irodalom. 1961. márc.

11., Fekete csillag. Élet és Irodalom. 1961. máj.

12., Sorsok és mezsgyék. Alföld. 1961. május.

13., Halottak napja volt. Alföld. 1964. márc.

14., Gyermekbánat. Falusi vasárnap. 1959. febr.

15., Tegnapi emlék. Jelenkor. 1961. márc.

16., A vénleány. Jelenkor. 1961. július.

17., Sztriptíz Havannában. Jelenkor. 1964. márc.

18., A Pythagoras tétele. Magyar Ifjúság. 1960. nov.

19., A számadó. Magyar Ifjúság. 1961. ápr.

20., Az öreg kozák. Magyar Ifjúság. 1961. dec.

21., Tegnapok emléke. Magyar Ifjúság. 1960. jan.

22., Kenguru. Népszabadság. 1960. dec.

23., Tarhonyaleves. Népszabadság. 1963. jún.

24., Hogy a világ előre menjen. Népszabadság. 1964. júl.

25., Az új kenyér. Népszabadság. 1964. aug.

26., Kutyahűség. Népszabadság. 1964. nov.

27., A könyvcsináló. Népszava. 1960. okt.

28., Tanyásék. Népszava. 1961. márc.

29., Mankós halhatatlanság. Népszava. 1961. ápr.

30., A kormánykitüntetés. Népszava. 1961. ápr.

31., A porcelánbaba. Népszava. 1961. aug.

32., A pesti menyecske. Népszava. 1966. jan.

33., A Pythagoras tétele. Nők Lapja. 1962. aug.

34., Két forint. Pajtás. 1963. okt.

35., A könyvcsinálók. Pajtás. 1964. okt.

36., Kutyahűség. Pajtás. 1965. aug.

37., A pokróc. Somogyi Néplap. 1960. nov.

38., Kormánykitüntetés. Somogyi Néplap. 1961. ápr.

39., Csere. Szabad Föld. 1961. jan.

40., Távoli karácsony. Szabad Föld. 1964. dec.

41., Júniusi reggel. Tiszatáj. 1962. aug.

42., Karácsony. Vigília. 1964. dec.

43., Csík János megtérése. Viharsarok. 1956. jan.

44., Hogy a világ előre menjen. Világ-ország. 1967. máj

45., Pirított-tarhonya-leves. Látóhatár. 1967. júl.

46., Bolondos november. Látóhatár. 1970. jan.

47., Heródes. Látóhatár. 1968. nov.

48., Száz tű hossza. Kortárs. 1959. szept.

49., Történt vala Pécsett. Jelenkor. 1975. febr.

50., Eleven parázson járni. Jelenkor. 1967. jan.

51., Élt egyszer egy leány. Jászkunság. 1977. jan.-febr.

52., Péter papa. Vigília 1966. szept.

53., Unterwegs. Palócföld. 1969. márc.

54., Pünkösd Battonyán. Új Aurora. 1974. márc.

55., Rafael legyen. Új Aurora. 1973. jan.

56., Advent utolsó napja. Új Aurora. 1976. júl.

57., Lepkevirág. Forrás. 1982. júl.

58., Amikor a szerelem végetér. Palócföld. 1992. febr.

59., Bolondos november. Látóhatár. 1970. jan.

60., Mire a nap körbejár. Forrás. 1979. márc.

61., Tanyasirató. Új Aurora. 1983. febr.

62., Metamorphosis Germaniae I. Holnap. 1992. júl.-aug.

63., Metamorphosis Germaniae II. Holnap. 1992. szept.

64., Jónás. Holnap. 1992. febr.

65., Jónás. A Céh. 1990. jún.

66., Bolond Ferike. Keresztény Élet. 1994. febr.

67., Szent Anna a ...          Keresztény Élet. 1994. febr.

68., A Vaskereszt. Palócföld. 1991. máj.

69., Poldi bácsi. Napóra. 1991. márc.

70., Bolond Ferike. Hunnia. 1991. dec.

71., Zárt tárgyalás. Magyar Élet. 1994. jan.

72., Toldi. Tájékoztatás. 1962. szept.

73., A pipás p...  Magyar Hírlap. 1974. júl.

74., Vasúti ismeretség. Magyar Hírlap. 1974. jún.

75., Disznótorok idején. Élet és Irodalom. 1974. jan.

76., Láthatatlan sírkeresztek. Népszava. 1974. márc.

77., Kényszerleszállás. Magyar Hírlap. 1974. jan.

78., Farsang három napja. Magyar Hirlap. 1973. márc.

79., Élt egyszer egy leány. Óbudai Tsz-Híradó. 1972. dec.

80., Az első szárnyak. Magyar Hírlap. 1972. dec.

81., És azután eljön az ősz is. Magyar Hírlap. 1973. jan

82., Gáborka. Magyar Hírlap. 1972. júl.

83., Szerelem három népdala. Magyar Hírlap. 1972. jún

84., Utak és emberek. Magyar Hírlap. 1972. szept.

85., Békességben. Magyar Hírlap. 1971. dec.

86., Élt egyszer egy leány. Magyar Hírlap. 1971. nov.

87., A köldökzsinór. Magyar Hírlap. 1971. aug.

88., Az acélszívű ember. Magyar Hírlap. 1971. jún.

89., Unalmas délelőtt. Magyar Hírlap. 1969. júl.

90., Moszkvai képeslap. Magyar Hírlap. 1970. márc.

91., Anyánk főztje. Magyar Hírlap. 1970. nov.

92., Oroszlánjárás. Magyar Hírlap. 1970. máj.

93., Galambász Mátykó. Magyar Hírlap. 1970. jún.

94., Napforduló. Magyar Hírlap. 1970. szept.

95., Árvízi história. Magyar Hírlap. 1970. aug.

96., Mirigy meg a fia. Néphadsereg. 1970. szept.

97., Fenyővásár. Néphadsereg. 1970. dec.

98., A néma zongora. Magyar Hírlap. 1970. dec.

99., Mint a csillagok fénye. Magyar Hírlap. 1970. dec.

100., Podpolkovnyik Mátyás bátyám. Magyar Hírlap 1971. ápr.

101., Mustáros szerelem. Magyar Hírlap. 1971. febr.

102., Világvége. Viharsarok népe. 1956. okt.

103., A fejedelem ...          Viharsarok Népe. 1956. júl.

104., Andalits zászlós sírkeresztje. Viharsarok Népe 1956. máj.

105., Tavasz a kaszárnyában. Viharsarok Népe. 1956. jún.

106., A kakas. Viharsarok Népe. 1956. márc.

107., A májusfa. Debreceni Újság. 1944. máj.

108., Tavaszi hadjárat. Tolnai Népújság. 1967. ápr.

109., Tavaszi hadjárat. Nógrádi Népújság. 1967. ápr.

110., Kaskás Janurik. Hajdú-Bihari Napló. 1966. szept.

111., Kaskás Janurik. Tolnai Népújság. 1966. szept.

112., Kaskás Janurik. Baranyai Napló. 1966. szept.

113., A májusfa. Népszava. 1966. május.

114., Záki bácsi mennybemenetele. Népszabadság. 1986. jún.

115., Tiborék karácsonya. Új Ember. 1985. dec.

116., Brigádbecsület. Népszabadság. 1986. márc.

117., Bikás Nagy Pál. Népszabadság. 1986. jan.

118., Katonasors. Néphadsereg. 1985. jan.

119., Az angyalt várjuk . Új Ember. 1984. dec.

120., Podpolkovnyik Mátyás bátyám. Lobogó. 1977. szept.

121., Farsang három napja. Lobogó. 1977. júl.

122., Az első szárnyak. Lobogó. 1977. máj.

123., Az a bizonyos tavasz. Élet és Irodalom. 1977. máj.

124., In Memóriám M. I. Élet és Irodalom. 1977. jan.

125., Kutyavilág. Élet és Irodalom. 1974. okt.

126., Hézagos Varkocs. Magyar Hírlap. 1972. márc.

127., Karácsony böjtje. Magyar Hírlap. 1969. dec.

128., Kontraparti. Anonym lap. 1970 körül.

129., Kamaszszerelem. Magyar Hírlap. 1970. jan.

130., Felejthetetlen február. Magyar Hírlap. 1970. febr.

131., Pamats Sámuel szilvesztere. Magyar Hírlap. 1969. jún.

132., Régi szerelem. Budapest. 1970. febr.

133., Bizony por és hamu vagyunk. Magyar Hírlap. 1969. szept.

134., Sorsszabályozás. Magyar Hírlap. 1969. nov.

135., Egyszerű történet. Zalai Hírlap. 1967. okt.

136., Szabadszombat. Palócföld. 1978. máj.

137., Ez már nem az az utca. Élet és Irodalom. 1978. dec.

138., Az út vége. Lobogó. 1979. jan.

139., Kutyakomédia. Lobogó. 1979. ápr.

140., Négus. Lobogó. (?).

141., Hat meg a fele. Élet és Irodalom. 1979. jún.

142., Csikószerelem. Lobogó. 1979. szept.

143., Polyákhalom. Lobogó. 1978. júl.

144,  Két történet. Lobogó. 1978. febr.

145,  Fickó. Lobogó. 1978. máj.

146,  Hintón járó figaró. Lobogó. 1978. febr.

147,  Élt egyszer egy leány. Szolnok Megyei Néplap. 1983. máj.

148,  Kényszerleszállás. Magyar Hírlap. 1974. jan.

149,  Szent Anna orgonája. Szabad Föld. 1987. márc.

150,  Zágon felé mutat. Magyarok. 1989. júl.

151,  A könyvcsinálók. Thypographia. 1989. febr.

152,  Kiss Jani balladája. Népszava. 1988. jan.

153,  Egyedülvaló csillag. Thypographia. 1987. szept.

154,  Bolond Ferike. Népszava. 1988. jún.

155,  Kutyahűség. Kutya. 1988. aug.

156,  A 308-as kórterem. Népszava. 1988. okt.

157,  ... és megszületett a gyermek. Új Ember. 1986. máj.

158,  Rafael legyen. Lobogó. 1979. dec.

159,  A vajda. Népszava. 1987. máj.

160,  Az a halovány csillag. Szövetkezet. 1986. dec.

161,  A Belei rózsája. Rakéta. 1986. dec.

PUBLIKÁCIÓK

1,   Utazás a Szovjetunióba. Új írás. 1961. nov.

2,   Szatmári nyár. Új írás. 1963. szept.

3,   Falusi csendélet. Új írás. 1964. nov.

4,   Júniusi délelőtt egy észt kolhozban. Új írás. 1965. nov.

5,   Nyilatkozat. Élet és Irodalom. 1959. febr.

6,   Ahol a bölcsőm ringott. Elet és Irodalom. 1959. febr.

7,   Tímár Máté munkáiról. Élet és Irodalom. 1960. május.

8,   Virágserkentő napfényt. Élet és Irodalom. 1960. jún.

9,   Így esett az én farsangolásom. Élet és Irodalom. 1961. febr.

10,  Iskolareform - életre nevelés. Élet és Irodalom. 1961. jún.

11,  Észtországról (útirajz). Élet és Irodalom. 1961. jún.

12,  Kék kötény. Élet és Irodalom. 1961. szept.

13,  Ma a könyv is házhoz jár. Élet és Irodalom. 1961. dec.

14,  Korunk irodalmi hőseiről. Élet és Irodalom. 1962. máj.

15,  Endrődi mozaik. Élet és Irodalom. 1962. máj.

16,  Kallói vasárnap. Élet és Irodalom. 1962. okt.

17,  Város és falu. Élet és Irodalom. 1965. máj.

18,  A tizedik hullám. Élet és Irodalom. 1965. júl.

19,  Tavaszi délelőtt... A Könyv. 1963. márc.

20,  Arcképvázlat (...?....). Alföld. 1965. aug.

21,  Gyorsinterjú (X) T.M.-val. Esti Hírlap. 1964. dec.

22,  Az én nevelőszüleim. Köznevelés. 1965. júl.

23,  Ezerszívű szeretet. Népszabadság. 1960. okt.

24,  Gépek és emberek. Népszabadság. 1961. szept.

25,  Santiago de Cuba. Népszabadság. 1962. szept.

26,  Quantanamo. Népszabadság. 1962. szept.

27,  Egy ifjú város. Népszabadság. 1962. szept.

28,  Embernek lenni. Népszava. 1960. dec.

29,   Egyforma emberek. Népszava. 1961. dec.

30,   Tavaszérkezés Budapesten. 1964. ápr.

31,   Bókoló nyírfasudár. Népszava. 1964. máj.

32,   Amíg egy epikus eljut odáig. Petőfi Népe. 1964. szept.

33,   Ridegvárosi kanászok. Szabad Föld. 1961. ápr.

34,   Az önkéntes éjjeliőr. Szabad Föld. 1964. aug.

35,   Szállástalan gépek. Szabad Föld. 1964. okt.

36,   Csáky szalmája? Szabad Föld. 1964. dec.

37,   A barátság lobogója. SZU-Híradó. 1961. dec.

38,   A könyv ünnepén. Szövetkezet. 1663. máj.

39,   A könyv őszi ünnepe előtt. Szövetkezet. 1963. okt.

40,   Oláh Sándor: Vérszínű pipacsok. (T.M. előszava) Fortuna. 1993.

41,   Emlékcserepek a glasznoszty mozaikjából. Látóha­tár. 1988. jan.

42,   Emlékcserepek.... Forrás. 1987. 11. sz.

43,   Régi szerelem. Budapest. 1970. febr.

44,   A zebegényi szép példaadás. Jászkunság. 1976. dec.

45,   Várnai Zseni: Egy asszony a milliók közül (T. M. írá­sa). Jelenkor. 1967. 2.

46,   Requiem helyett vallomás. Vigília. 1966. júl.

47,   Károly bácsi. Új forrás. 1978. 1.

48,   Búcsújárás Flandriában. Keresztény Élet. 1994. jún.

49,   Találkozás az utolsó oldalon. Heti Nemzeti Újság. 1994. máj.

50,   Az elzabrált karácsony. Heti Nemzeti Újság. 1993. dec.

51,   Mostan kinyílt egy szép rózsavirág. Keresztény Élet. 1993, dec.

52,   Rózsavirág a hóban. Új Magyarország. 1993. nov.

53,   Levél Marosvásárhelyre. Vasárnapi Hírek. 1992. dec.

54,   Szívvel irt levél haza. Gyomaendrődi Híradó. 1992. okt.

55,   A Fejedelem napáldozatja. A Céh. 1991. 3.

56,   Mindszenti mozaik. Új Ember. 1991. márc.

57,   Cella-karácsony. Új Ember. 1991. dec.

58,   Az utak őre. Magyar Fórum. 1992. 4.

59,   „Az ember valamilyen rendeltetéssel született" (In­terjú a Békés Megyei Hírlapban). 1991. máj.

60,   A fejedelem napáldozatja. Körösi Műhely. 1991. 1.

61,   Minden rendben, Alekszandr Iszajevics. Heti Nem­zeti Újság. 1994. júl.

62,   Sógor látogatóban. Magyar Jövő. 1994. 1.

63,   Az embertől keletre. Magyar Fórum. 1993. febr.

64,   T.M.: „Igyátok ki a Vörös-tengert!" . Petőfi Népe. 1964. dec.

65,   Város-falu. Élet és Irodalom. 1965. május.

66,   Zala szép színeváltozása. Zalai Hírlap. 1974. jún.

67,   Fóti képeslap. Pest Megyei Hírlap. 1973. nov.

68,   A csökmői sárkány. Magyar Hírlap. 1973. nov.

69,   Hevesből város lesz. Élet és írod. 1973. nov.

70,   Az írás és a hangya. MRT-újság. 1973. szept.

71,   Miniatűrök. Magyar Hírlap. 1973. nov.

72,   Láthatatlan sírkeresztek. Magyar Hirlap. 1973. jún.

73,   Két miniatűr. Magyar Hírlap. 1973. máj.

74,  … és ahogy az író látja. Óbudai Tsz-Híradó. 1973. márc.

75,   Bölcső és kopjafa. Új Élet. 1971. szept.

76,   Szín és táj. Uj Élet. 1971.

77,   Áron forrásvidékén. Magyar Hírlap. 1970. aug.

78,   Szín és cserép. Új Élet. 1970. szept.

79,   Balázs Ferenc. Új Élet. 1971. jan.

80,   Munkámról. Élet és Irodalom. 1960. május.

81,   Ma már a könyv is házhoz jár. Tolna Megyei Néplap. 1963. jún.

82,   Pannóniai kirándulás. Élet és Irodalom. 1963. jún.

83,   1935. márc. 20. Viharsarok Népe. 1956. márc.

84,   A barátság lobogója. Szovjet Híradó. 1961. dec.

85,   T.M. a Késő virradatról. Könyvvilág. 1967. dec.

86,   Téli levél tanyára. Közm. Tájékoztató. 1966. febr.

87,   Gondolatok egy író-olvasó találkozó ürügyén. Közm. Tájékoztató. 1965. nov.

88,   Katonaszakácsok. Lobogó. 1977. ápr.

89,   A titokzatos doktor özvegye. Lobogó. 1977. nov.

90,   Endrődi napló. Lobogó. 1977. nov.

91,   Ősz. Lobogó. 1977. nov.

92,   Battonya üzenete. Lobogó. 1977. okt.

93,   A második magvetés. Lobogó. 1977. okt.

94,   Hej, Ferencváros! Élet és Irodalom. 1977. okt.

95,   Az új kenyér. Lobogó. 1977. aug.

96,   A ház. Élet és Irodalom. 1977. aug.

97,   Egy nap Európa legnagyobb falujában. Lobogó. 1977. aug.

98,   R...  Lobogó. 1977. máj.

99,   Egy doboz Symphoma. Lobogó. 1977. ápr.

100,  Egy útkaparó a történelemben. Lobogó. 1977. febr.

101,  Képnapló I. (Erdély). Lobogó. 1976. aug.

102,  Mezőhegyes 76. Lobogó. 1976. aug.

103,  Képnapló II. (Erdély). Lobogó. 1976. aug.

104,  A szolnoki sorsos ember. Lobogó. 1976. júl.

105,  Csendes délelőtt. Lobogó. 1976. jún.

106,  Fába vésett himnuszok. Lobogó. 1976. máj.

107,  Mindnyájunk közös asztalánál. Lobogó. 1976. máj.

108,  Nemzedékekkel előre gondolt. Lobogó. 1976. márc.

109,  Sütő András: Anyám könnyű álmot ígért. (T.M.) Magyar Hírlap. 1970. okt.

110,  A nagyajtai Tiborc. Új Élet. 1971. okt.

111,  A borjúbőr bakó. Lobogó. 1977. szept.

112,  Negyed század a Ferencvárosban. Lobogó. 1980. febr.

113,  Csirkefogó koromban. Lobogó. 1978. dec.

114,  A fény gondviselői. Lobogó. 1978. dec.

115,  Szilveszteridéző. Lobogó. 1978. dec.

116,  Tőkéjük a nevük volt... Lobogó. 1979. febr.

117,  Egy kosár hír. Igaza van Fecske Pálnak. Lobogó. 1979. jan.

118,  Emlékkergetés. Lobogó. 1979. ápr.

119,  A battonyaiak baráti köre. Lobogó. 1979. márc.

120,  Miként a tengeri szél. Lobogó. 1979. jún.

121,  Mezőfalvi százmilliók. Lobogó. 1979. jún.

122,  Égtájak. Lobogó. 1979. okt.

123,  Tavasz (Széchenyi). Élet és Irodalom. 1978. jún.

124,  Baglyasalja. Lobogó. 1978. márc.

125,  A költészet napján. Lobogó. 1978. ápr.

126,  Szentendrei fuvarosok. Lobogó. 1978. márc.

127,  Tegnapok emléke. Lobogó. 1978. aug.

128,  Gyűrű. Lobogó. 1977. dec.

129,  Sütő András csillagai. Lobogó. 1978. jan.

130,  Dunatáj. Lobogó. 1978. okt.

131,  Diósd délelőtt. Lobogó. 1978. nov.

132,  Mikor Krisztus Urunk a földön járt. Új Ember. 1983. ?

133,  „A puszta télen". Élet és Irodalom. 1975. febr.

134,  Építő katonák. Lobogó: 1976. dec.

135,  A két Áron glóriája. Új Idő. 1989. jún.

136,  Kettéhasadt egek alatt. Népszava. 1988. ápr.

137,  Jászság 79. Lobogó. 1979. nov.

138,  Dévaványai levél. Lobogó. 1977. dec.

139,  Az Isten-széke alatt (Vallomás). Typográfía. 1986. okt.

140,  Vesszőfutás Szt. Györggyel. Vasi Hírek. 1987. jan.

VERSEK, VERSFORDÍTÁSOK

1. Tímár Máté két verse. Viharsarok. 1965. szept.
2. Pillangósors. Alföldi antológia (Békéscsaba). 1965. szept.
3. Ars Poetica. Viharsarok. 1956. szept.
4. Tizenhárom vers. Tiszántúli Déli Hírlap. 1944. máj-jún.
5. Virág Sári balladája. Dolgozó Magyarország. 1944. szept.
6. Íme az ember. Új Ember. 1984. ápr.
7. Mint az új kenyér, jó legyen. Földgép. 1985. aug.
8. Háziáldás önmagamnak. Új Ember. 1983. febr.
9. Húsvéti hitvallás. Új Ember. 1987. ápr.
10. Éjféli töprengések. Új Ember. 1986. aug.

KRITIKÁK TÍMÁR MÁTÉRÓL

1. Berzsenyi Erika: Tímár Máté. Szakdolgozat (kézirat). 1986.
2. Kispéter András: Száz tű hossza. A Könyv. 1969. júl.
3. Z. Sz. S.: Tímár Máté. Asszonycsere. (?). 1963. ápr.
4. Illés Béla: Száz tű hossza. Élet és Irodalom. 1959. szept.
5. Ismeretlen: A rádióban hallottuk. (Bikády György felolvasása után). 1959. dec.
6. Sándor: Elbeszélés és valóság. Élet és Irodalom. 1960. máj.
7. Szappanos Balázs: Tímár Máté: Karcsi, a csicskás. Élet és Irodalom, 1962. jan.
8. Csák Gyula: Tímár Máté. ÉLet és Irodalom, 1962. ápr.
9. Faragó Vilmos: Egy Janus-arcú regény. Élet és Irodalom. 1963. jún.
10., Lukácsy András: Tímár Máté: Élet a küszöb fölött. Élet és Irodalom. 1964. dec.

11., Faragó Vilmos: Könyvek a kirakatban. Élet és Iro­dalom. 1966. ápr.

12., Bartha György: Hajnal hasad. Élet és Tudomány. 1961.            1.

13., Bernáth László: Két könyv. Esti Hírlap. 1959. nov.

14., Antal Gábor: Tímár Máté: Száz tű hossza. Esti Hírlap. 1960. dec.

15., K. Bokor László: Tímár Máté: Majoros Ádám króni­kája. Falusi Vasárnap. 1958. okt,

16., Szűcs László: Tímár Máté: Majoros Ádám krónikája. Földművelő. 1958. dec.

17., Kristó Nagy István: Tímár Máté: Majoros Ádám krónikája. (?). 1959.

18., Lenkei János: Tímár Máté: Hogy a világ... Jelenkor. 1966. szept.

19., Béládi Miklós: Tímár Máté: Majoros Ádám króniká­ja. Kortárs. 1959. jún.

20., Bata Imre: Tímár Máté: Karcsi, a csicskás. Kortárs. 1962. jan.

20/a., Garzó Sándor : A kapu előtt. Szabad Szó. 1943. júl.

21., J. B.: Hajnal hasad. Könyvbarát. 1960. nov.

22., S. A: Karcsi, a csicskás. Könyvtáros. 1962. jún.

23., Kőháti Zsolt: Tímár Máté: Hogy a világ... Kritika. 1966. jún.

24., Tornai József: A krónika folytatása. Magyar Ifjúság. 1960. dec.

25., T. I.: Tímár Máté: Száz tű hossza. Magyar Nemzet. 1961. jan.

26., H. Bartha Lajos: Élet a küszöb fölött. Magyar Nem­zet. 1964. dec.

27., Oltván Béla: Tímár Máté: Asszonycsere. Napjaink. 1963. márc.

28,   Gönczi Imre: Tímár Máté: Majoros Ádám krónikája. Népművelés. 1959. febr.

29,   Erdős Jenő: Egy parasztregény társadalmi háttere. Népnevelés. 1959. dec.

30,   Urbán Ernő: Tímár Máté: Majoros Ádám krónikája. Népszabadság. 1959. jan.

31,   Urbán Ernő: Tímár Máté: Hajnal hasad. Népsza­badság. 1961. febr.

32,   Bokor László: Tímár Máté: Karcsi, a csicskás. Nép­szabadság. 1962. jan.

33,   Nagy Péter: Tímár Máté: A Jövendő tavaszán. Nép­szabadság. 1962. júl.

34,   F. É.: Majoros Ádám krónikája. Népszava. 1959. febr.

35,   Gyurkó László: Hajnal hasad. Népszava. 1960. júl.

36,   Sz. E.: Tímár Máté: Száz tű hossza. Népszava. 1960. dec.

37,   B. Gy. F.: Tímár Máté: Karcsi, a csicskás. Népszava. 1961. dec.

38,   Szombathelyi Ervin: Élet a küszöb fölött. Népszava. 1964. dec.

39,   Csáki Lajos: Élet a küszöb fölött. Petőfi Népe. 1961. nov.

40,   Dénes István: Tímár Máté: Karcsi, a csicskás. Somo­gyi írás. 1962. ápr.

41,   Kovács Imre: Élet a küszöb fölött. Szabad Föld. 1964. dec.

42,   ?: Tímár Máté: Majoros Ádám krónikája. Szövetke­zet. 1959. márc.

43,   Kaposi Márton: Tímár Máté: Karcsi, a csicskás. Tiszatáj. 1962. jan.

44,   Dr. Tóth Lajos: Tímár Máté: Advent utolsó napja. Bajcsy Zsilinszky-emlékfüzet. Szarvas, 1986.

45,   Dr. Tóth Lajos: Á Szarvasi Állami Tangazdaság tör­ténete 1948-87.

46, T. M. említése a Békés megyei útikönyvben. Békés Megyei V.B. 1981.

47,  Sz. Lukács Imre interjúja Tímár Mátéval: A szülőföld hazahív. Szabad Föld. 1993. márc.

48,  Vaszkó Tamás: Tímár Máté hetvenéves. Békés Me­gyei Hírlap. 1992. nov.

49,  Demeter Imre: Élet a küszöb felett. Film, Színház, Muzsika. 1964. dec.

50,  Cs. L.: Göndör Klára: Maris néni. Petőfi Népe. 1964. dec.

51,  ?. Élet a küszöb fölött. Képes Újság. 1965. febr.

52,  F. R.: Könyvszemle. Népszabadság. 1972. júl.

53,  Horányi Barna: T.M. Kaposváron. Somogyi Néplap. 1971. nov.

54,  Kacsó Lajos: A Késő virradattól az Újonckalandig (Beszélgetés T.M.-val). Néphadsereg. 1970. szept.

55,  Stefanic Pawlovicz: Lengyel kritika a Késő Virradatról.

56,  F. R.: Könyvszemle (Hadiérettségi). Népszabadság. 1970. dec.

57,  P. A.: T. M.: Hadiérettségi. Magyar Hírlap. 1970. dec.

58,  Wallinger Endre: Könyvbarát vasárnap Kötcsén. So­mogyi Néplap. 1962. okt.

59,  ?. „Mondd már Máté". Élet és Irodalom. 1961. dec.

60,  Cserei Pál - Varga Tibor: Ködös napok. („Rólam"-1956-ban). Békés Megyei Népújság. 1958. okt.

61,  Szálai István: Kortárs-est Hatvanban. Népújság. 1959. nov.

62,  Péter Szigfrid: Író-olvasó találkozó Tengelicen. Tol­nai Könyvtáros. 1960. 1.

63,  Karikatúra. (Írók a „Valóság" Tsz-ben). Élet és Iro­dalom. 1961. júl.

64,  Sz. R.: Könyvkultúra az észteknél. Könyvtáros. 1962. dec.

65,  B. Gy. F.: T.M.: Eleven parázs. Népszava. 1968. júl.

66.,F. R: Könyvszemle (Eleven parázs). Népszabadság. 1968. júl.

67,   Faragó Vilmos: Hidak. (T.M.: Késő virradat). Élet és Irodalom.1967. dec.

68,   F. R.: Könyszemle (Késő virradat). Népszabadság. 1967. dec.

69,   Új könyvek. (Késó'virradat). 1967. dec.

70,   Birtalan Ágnes: Timár Mátéval Endró'dön. Képes Újság. 1967. nov.

71,   Sz. E.: Könyvjelző. (Késő virradat). Népszava. 1967. febr.

72,   Rusznyák Márk: Késő virradat. Magyar Nemzet. 1967. dec.

73,   Tímár Ede: Író, aki nem szenved témahiányban. Za­lai Hírlap. 1967. okt.

74,   Faragó Miklós: Könyvek a kirakatban. Élet és Iro­dalom. 1966. ápr.

75,  Horváth József: Hogy a világ előre menjen. Békési Élet. 1963. márc.

76,  Bata Imre: Hét író munkája. Kortárs. 1966. aug.

77,  Falus Róbert: Könyvszemle (Hogy a világ...). 1966. ápr.

78,   Andódy Tibor: Mindig endrődi maradok. Békés Me­gyei Népújság. 1976. ápr.

79,   Berkes Péter: A szülőföld-sors (interjú). Lobogó. 1976. jan.

80,   Kacsó Lajos: Katonatémák vonzásterében. Néphad­sereg. 1974. szept.

81,   Pászt. R.: Apám (Elmondta: T.M.) Lobogó. 1974. nov.

82,   F. R.: Könyvszemle. Népszabadság. 1972. febr.

83,   Dorogi Zsigmond: T.M.: ítéletidő. Magyar Hírlap. 1969. júl.

84,   Sárközi Mátyás: Új T.M.-regény. Új Látóhatár. 1964. febr.

85,   Tüskés Tibor: Asszonycsere. Kitépett folyóiratlap.

86,  Sz. E.: Késő virradat. Népszava. 1967. 12.

87,  F. R.: Könyvszemle (ítéletidő). Népszabadság. 1969. máj.

88,  Kovács Imre: Új magyar dráma bemutatója Kecskeméten. Szabad Föld. 1964. dec.

89,   K.V.: Gyorsinterjú Tímár Mátéval. Esti Hírlap. 1964. dec.

90,   Bata Imre: Könyszemle (Hazai harangszó). Népsza­badság.

91,   Kelemen János: Krónikák könyve. Élet és Irodalom. 1979. okt.

92,   Laczkó András: Hazai harangszó. Alföld. 1980. 9.

93,   Bata Imre: Könyvszemle (Hét marék zsarát). Nép­szabadság. 1981. ápr.

94,   Bárányi Ferenc: Fütty. Népszava. 1982. nov.

95,   Tasi József: T. M. 60 éves. Élet és Irodalom. 1982. nov.

96,   Rónay László: „Szellemidézés" (Az Isten-széke alatt). Magyar Hírlap. 1989. jan.

97,   Kiss Zsuzsanna: Régi röptetőm: T.M. író. Szövetke­zet. 1987. jan.

IRODALOMTÖRTÉNETI LEXIKONOK

1,   A magyar irodalom története. 1945-1975. III/2. kötet. Szerk.: Béládi-Rónai. Akadémiai. 1990.

2,   Magyar irodalmi lexikon. Szerk.: Benedek Marcell. III. k. Akad. 1965.

3,   Ki kicsoda? Kossuth. 1969. Szerk.: Fonó-Kis.

4,   Péter András emlékkönyv. Szeghalom. 1976. Kner. Szerk.: Nagy István.

5,   Új Magyar Lexikon. 7. A-Z. Akadémiai. 1972.

6,   Fenyő István: Új arcok, új utak. 1961. Szépirodalmi. Három regényíró portréja.

7,  Lőrincze Lajos: Édes anyanyelvünk. Akadémiai. 1961.

8, Fenyő István: Két évtized. Magvető. 1968. (Tímár Máté: Száz tű hossza).

9, Lőrincze Lajos: Nyelvőrségen. Akadémiai. 1968.

10, Pomogáts Béla: Az újabb magyar irodalom. 1945-81. Gondolat. 1982.

IDEGEN NYELVEN

1., Pózni swit. (Késő virradat - lengyelül). Ford. Hanna Kuzniarska. Wydawnictwo Ministerstwa. Obrony Narodowej Warsawa. 1969.

2., Technik und Mensch. 1990. 2. sz. Wuppertal. T.M.: Velchen Went hat der Mensch, weun er zuclem eén Ungar ist.

3., Vihr. Magyar elbeszélések. Moszkva. 1973. Benne: T.M.: Szvjascsennik.

4., Novie   Vengerszki   Raszkazi.   Moszkva.   1965. Progresz Kiadó. T.M.: Imre Hangya Gustavscsik.

5., Puti Szvobodi. Moszkva. 1964. Innout. Lit. T.M.: Davilinja na Holme.

6., Jönne ühe Sonan. (Diószegi A.). Corvina. T.M.: Hundert Nadellingen (ford. V. Ziegler).

7., Septini Kreiceri. Licsma (?) Kiadó, Riga. 1966. T.M.: Imre Hangya (lett)

8., Innontrannaja Sitvatura. 1970. 3. Popravka K Szudibe (?)

9., Zvezda. 1963. 4. Moszkva. Imre Hangya.

10., Who's Who in the World. Chicago. 1979. T.M.

11., International Autors and Writers - Who's Who. 1976. Cambridge.

12,  Ainsas   tilgas   kogumeri.   Észt   nyilatkozat: „Kodumaa". 1961. jún.

13,  Ungari Kirjanikud Tallinas. Híranyag a Noorte Haal. 1961. jún.

14,  Keel ja Kirjandus. 4. ápr. 1962. Radó György.

15,  Oh, gue 1 innocent a froid. Revue Hongroise. 1960. febr. ford. Pál Hureti.

16,  Ungarische Rundschau. 1960. jan. Wo meine Wiege stand.