Tímár Máté bibliográfiája
A kiadvány megjelenését támogatták:
Endrődi Tájház
Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány
Nagy Miklós Alapítvány
ISBN: 963 00 7052 9
Műszaki szerkesztő: Nagy Róbert
Szerkesztette: Fehér József
Lektorálta: Márton Gábor
Kiadja az Endrődi Tájház és a Körösi Műhely Alapítvány
Felelős kiadó: Szonda István
Nyomdai munka: Fett Print Bt.
Az Endrődi Tájház
A Tájház 1977 óta működő múzeum. Épülete 1862-ben épült.
Hunya István endrődi nagygazda építtette. Háztípusa az úgynevezett sorompós
ház. A ház előterében levő sorompószerű léckerítésről kapta a nevét. A Tájház
berendezése a XIX. század végi endrődi paraszti élet körülményeit mutatja be.
Múzeumunk az ide látogatóknak megfogható valóságban mutatja be a paraszti
életet. A házba belépve a konyhába jutunk, innen nyílik jobbra a
nagyszoba, amelyet a helybeliek nagyháznak neveznek. Ez az elnevezés arra utal,
hogy valamikor a parasztházak egy helyiségből állottak. A konyhából balkéz
fele a kisszobába jutunk (kisház). Majd a kisszobából nyílik a kamra.
Nagyszoba:
Elrendezése úgynevezett sarokra rendezés. Ha belépünk, azt
láthatjuk, hogy a szemben lévő jobb sarokban a saroklóca helyezkedik el. Előtte
andráskeresztes lábú asztal áll. Az asztal háziszövésű abrosszal van
leterítve, amely hétköznap egyszerű csíkos, ünnepnapokon díszes virágmintájú
volt. Az asztal mellett állt még a gondolkodó szék. Ez egy lécvázas karosszék,
amelyben a családfő foglalt helyet. A saroklóca szeglete felett van az
úgynevezett szent sarok, ahol a Lourdes-i Mária porcelánból készült kegyszobra,
az obsitos levél, mellette a pipatórium helyezkedik el. A gondolkodó szék
mögötti falon a keresztre feszített Krisztus festett képe lóg. Alatta búcsús
kisméretű szentképek függnek. A szoba szemben lévő bal sarkában a vetett ágy
áll. Az ágy előtt a bölcső és a tulipános láda látható. A láda felett lévő
fekete fogason néhány viseletdarab van felakasztva (pendely, vizitke, alsó
szoknyák). A saroklócával szemben lévő sarokban áll a kemence, amely a ház
fűtését biztosította, valamint sütés-főzésre is használták. A szobában található
még egy ágy, amelynek neve nyoszolya.
Sublód, tükör és a falitéka alkotja a szoba további berendezését.
Padozata döngölt, majd felmázolt föld, házi szövésű pokróccal leterítve.
Sublód, tükör és a
falitéka alkotja a szoba további berendezését. Padozata döngölt, majd
felmázolt föld, házi szövésű pokróccal leterítve.
Konyha:
A konyha közepén
asztal áll. Mögötte van az úgynevezett csikótűzhely. A falon kisebb és nagyobb
festett cseréptálak vannak felakasztva. Nagyon érdekesek a különféle mintázatú
vajformák, amelyek a falon, a tálak alatt láthatók. A konyha egyik szekrénye a
tálas, amelyben a tányérok, főzőfazekak, csuprok, bögrék voltak tárolva. A
másik szekrénye a konyhának a kredenc, ami ugyancsak különféle edények
tárolására szolgált.
Kisszoba:
A kisszoba
berendezése már polgáriasabb jellegű. Bútorzata: almárium, fiókos kanapé,
asztal, vetett ágy. Az ágyon lévó' párnák huzata horgolással (pókos) és
lyukhímzéssel van díszítve. Az ágy végében gyönyörű selyemkendők (vasárnapos
kendők) lógnak fogasra akasztva. A falakat szentképek díszítik.
Kamra:
A kisszobából nyílik a kamra, amely az élelem
és az éppen a konyhában nem használatos fazekak, tepsik és egyéb élelemtároló
edények tárolóhelye.
Külső kamra a
hombárral:
Ez a helyiség a ház
hátsó felében az udvarról nyílik. Itt látható a paraszti háztartás és
gazdálkodás megannyi eszköze (szőlőprés, a kenyérsütés és a kenderfeldolgozás
eszközei). A néprajzi kiállítást a kocsiszínben látható lőcsös kocsi, valamint
az istálló zárja.
A Tájház melletti
épületben a „Bepillantás Endró'd régmúltjába" című régészeti kiállítás, a
csizmadia mesterséget bemutató ipartörténeti anyag, a Tímár Máté emlékszoba,
valamint Kunkovács László fotóművész fotókiállítása tekinthető meg.
Szerző: Szonda István
Szabálytalan
bibliográfia
Kissé szabálytalan
bibliográfia ez, mert nincs benne betűrendes mutató, és a leíró részt sem a
klasszikus előírásoknak megfelelően állítottuk össze. Maga Tímár Máté hagyta
így az utókorra műveinek jegyzékét, s úgy gondoltuk, hogy a történeti hűség
ezúttal fontosabb, mint a kicen-tizett szerkesztés. Az írónak valamiért ilyen
témakörök szerint csoportosítva s e sorrendben voltak kedvesek a munkái, s ezt
tiszteletben tartottuk.
A szerk.
Tímár Máté író,
költő (1922 - 1999)
„Úgy negyed
évezrede, hogy a magyarok földje fölött árnyékká fogyatkozott a török-hold, a
Körösök mentén mintha Szentlélek szállta volna meg az új földesurat,
Harruckern bárót. Hívja, csalja, ígéretekkel kecsegteti földjére a szegény
népet. Telket oszt, viselhetőbb igát, szabadon választott Istent ígér. Hitükben
háborított kálvinistákból, madéfalvi maradékokból, éhes szlovákokból,
szorgalmas svábokból ötvöződtek össze a békétlen Békés megyei lakók" -
írja Tímár Máté.
„Itt vannak
Kufsteint járt szépapáim is. Nagyszüleim: Tímár János és Gátéri Viktória 9
gyermekkel és 50 kataszteri holddal zárták az életet".
Az említett
nagyszülők elsőszülöttje volt a neves író édesapja, a szintén Máté, aki az első
világháborúban Szerbiában harcolt, mikor a nagy áldozatszedő spanyol miatt elvitte
első feleségét, Hornok Máriát. Három gyermek maradt hátra: Vilmos (1911),
Mária (1913), és Illés (1915).
„Háború végeztével
hazatérő apám feleségül vette Pap Máriát".
Ebből a házasságból
született Máté 1922-ben.
A szülői ház(ban)
nagy egyéniségformáló közösség volt. A két báty Endrőd mintagazdájaként él a
község (immáron város) emlékezetében. A tanyai iskolában hat elemit végzett
Máté naponta öt km utat rótt esőben, sárban, hóban, porban. Ezekről az évekről
ír megható szeretettel „Az én nevelő szüleim" c. novellában.
Majd a helyi Szent
Imre Polgári Iskola növendéke lett. Annak végeztével Szeghalomra került, a
jónevű Péter András Gimnáziumba. Az ott töltött évek emlékeit eleveníti fel
„...és a Berettyó folyik tovább" c. könyvében. Ekkor már versírással is
kacérkodott.
Egyetem következett Budapesten. A második világháború
félbeszakítja a diákoskodást. A „karpaszományos" a Margitszigeten esett
orosz fogságba. Elkezdődött kálváriája. Az Uraiba került, higanybányában
dolgozott, embertelen körülmények között mínusz negyven-ötven fokos hidegben.
Egészsége megrokkant, tüdeje sípolni kezdett. Moszkvába került kórházba, ahol
Maruszja doktornő segíti vissza az életbe. Ezen események gyakori motívumok
regényeiben.
Fogságból hazatérve ismét egyetemmel próbálkozik, azonban
sűrűsödő szókimondó írásai és származása (kulák) miatt eltávoh'tják a diákok
közül. Hazajön. Itthon fizikai munkával próbálkozik, a Szarvasi Állami
Gazdaságban állattenyésztő és földműves. Emlékezetes időszak a gyapottermelés
próbája.
írásai a Petőfi-körbe, majd az írószövetségbe vezették.
Fontos tevékenységet fejtett ki az ötvenhatos forradalom idején. Békés megye
forradalmi vezetőivel szoros kapcsolatot tartott. A forradalom letörése után
letartóztatják. Együtt raboskodott Maléterrel, Gimes Miklóssal, Losonczyval és
Francia-Kiss Mihállyal. „Majoros Adám krónikája" címmel megjelent regénye
mentette ki a veszélyes helyzetből.
1960 után az irodalomnak él. Megjelent művei: Hajnal hasad
(regény, 1960), Száz tű hossza (elbeszélések, 1960), Karcsi, a csicskás
(regény, 1961), Asszonycsere (elbeszélések, 1961), A jövendő tavaszán
(útinapló, 1962), Élet a küszöb fölött (színmű, 1964), Hogy a világ előre
menjen (elbeszélések, 1966), Késő virradat (regény, 1966), Eleven parázs
(elbeszélések, 1968), ítéletidő (regény, 1969), Hadiérettségi (regény, 1970),
... és azután a tizenhetedik napon (regény, 1971), Talponálló szerelem
(elbeszélések, 1972), Hazai harangszó (elbeszélések, 1979), Hét marék zsarát
(elbeszélések, 1981), Nagy vizek sodra (elbeszélés, 1984), Az első eltávozás
(elbeszélés, 1984), Az Isten széke alatt ( kisregények, 1980), Amikor a
szerelem véget ér (elbeszélések, 1994), Napáldozatja előtt (regény, 1994),...
és a Berettyó folyik tovább (regény, 1995), Lélekválság (versek, 1996), Utószüret
(versek, 1997), Ámen... ámen (versek, 1990).
Műveiben a szülőföld, Endró'd közismert alakjai, eseményei
kelnek érdekesen életre. Csodálatos, ízes nyelvére felfigyelt Lőrincze Lajos
professzor, aki „Édes anyanyelvünk" c. sorozatában nagy elismeréssel
nyilatkozott Tímár Mátéról. Lőrincze lépten-nyomon követendő példának
állította e stílust, nyelvezetet: „Tímár Máté irodalmi szintre emelte Endrőd
nyelvjárását, szókincsét, ország-világnak megmutatta annak szépségét".
Tímár verseiben a zsoltárok nyelvezetét érzékeli az olvasó.
Az alkotó egykori gimnáziumába is gyakran ellátogatott.
Három munkájának bevételét az iskola segítésére adta. Több alkalommal
ellátogatott Romániába, a székelyek és a csángók közé. Baráti szálak fűzték
Tamási Áronhoz, kinek irodalmi hagyatékát gondozta. Palló Imrével és Sütő Andrással
is értékes művészi barátságban volt. A kedves, érdekes Tímár-írások bemutatják
a székelyek és a csángók világát. Egyik erdélyi útján ismerte meg Varga Anikó
énekest, tanárnőt, akit feleségül vett. Házasságukból három gyermek született:
a picinyen elhunyt Mária, a tragikus sorsú Illés, és az egyedül maradt Áron.
Tímár Máté sikeres irodalmi munkássága eredményeként József
Attila- és SZOT-díjat kapott, s a Magyar Köztársaság arany érdemkeresztjét.
Gyomaendrőd díszpolgára lett. A szülőföld újságja, a Városunk lapjain sok szép
alkotását megismerhettük, amelyek amúgy is komoly népszerűségét csak
fokozták. Gyakran tartott író-olvasó találkozókat itthon is, amelyek igen
sikereseknek bizonyultak, népes látogatottságnak örvendtek. Egy alkalommal a
kiváló színész, Bencze Ilona működött közre, a „Hogyan lettem író?" témájú
találkozón olvasta fel Tímár Máté műveit.
Neves szülöttünk az Endró'dről elszármazottak baráti körének
(EBK) volt elnöke haláláig. Utóda, munkájának folytatója Latorczai János
országgyűlési képviselő', aki szintén jelentós segítséget ad az egyesületnek
és a városnak.
Tímár Máté örököse Áron fia, aki apja irodalmi hagyatékát
szülőhelyére ruházta. A hagyaték a Tájház szomszédságában lévő épületben nyert
elhelyezést. Az elhunyt könyvei és kiterjedt levelezése becses értéket jelent.
A Budapesten elhunyt írót, költőt Latorczai János méltatta
a Szent Gellért templomban: „Tehetséged kivívta a társadalom elismerését,
munkásságodat kitüntetésekkel jutalmazták. Ha kerülővel is, de feljutottál a
Parnasszus csúcsára. Sikereid egy percre sem kápráztattak el. Mindvégig
megmaradtál igaz embernek, segítő barátnak és hiteles endródinek".
A Magyar írószövetség elnöke is szólott az egybegyűltekhez.
Az endrődi temetésen, a gyászmise után a Központi temetőben
előbb az író barátja, Márton Gábor, majd dr. Kovács Béla gimnázumi igazgató
köszönt el Tímár Mátétól. „Ahogy Arany János a magyar nyelvnek talán legnagyszerűbb
művésze volt, úgy Tímár Máté szájából-tollából egyedülállóan cizelláltan
hallhattuk-olvashattuk az endrődi szót".
Végül Vaszkó Tamás, a szeghalmi gimnázium endrődi származású
igazgatója búcsúzott az iskola egykori diákjától. Vaszkó Tamás Tímár Máténak
az alma matertől elköszönő verssorait idézte.
„Fiúk, lányok,
leljétek meg a boldogságot!...
S reád, tápláló iskolánk, csak
a nap süssön, mint reánk!
Áldással százszor Szeghalom,
minden álmom rád hagyom!"
A szülőföld szeretetéről valló versét így zárta:
Dícsértessékkel köszönteni
a sorstiprott endrődieknek...
Lehet az utolsó ÁMEN,
mely után már nem futja többre.
Légy áldott drága szülőföldem
most és mindörökre!"
Kívánsága szerint hőn szeretett szülei sírjában lett hamvainak
örök pihenője. Mi, élők, akik tiszteljük és szeretjük, ott, hogy emléke el ne
homályosodjék, hogy testben is mindig köztünk legyen, szoborral kívánunk
fizetni tetteiért.
Márton Gábor
Tímár Máté művei
ÖNÁLLÓ KÖTETEK
1., Majoros Ádám krónikája.
Regény. 1958. Gondolat.
2., Hajnal hasad,
fényes csillag ragyog. Regény. 1960. Gondolat.
3., Száz tű hossza.
Elbeszélések. 1960. Magvető.
4., Karcsi, a
csicskás. Kisregény. 1961. Magvető.
5., Asszonycsere.
Elbeszélések. 1962. Szépirodalmi.
6., A Jövendő
tavaszán. Útinapló. 1962. Kossuth.
7., Szőrtarisznya.
Regény. 1963. Magvető.
8., Élet a küszöb
fölött. Színmű. 1964. Kézirat, Előadták a kecskeméti Katona József Színházban.
9., Hogy a világ előre
menjen. Elb. 1966. Magvető.
10., Késő virradat.
Regény. 1967. Zrínyi.
11., Eleven parázs.
Elbeszélések. 1968. Szépirodalmi.
12., ítéletidő.
Kisregény. 1969. Zrínyi.
13., Hadiérettségi.
Regény. 1970. Móra-Kozmosz.
14., ...és azután a
tizenhetedik napon... Kisregény. 1971. Móra-Kozmosz.
15., Talponálló
szerelem. Elbeszélések. 1972. Szépirodalmi.
16., Hazai
harangszó. Elbeszélések. 1979. Szépirodalmi.
17., Hét marék
zsarát. Elbeszélések. 1979. Szépirodalmi.
18., Nagy vizeknek
sodra. Elbeszélések. 1984. Szépirodalmi.
19., Az első eltávozás.
Elbeszélések. 1985. Zrínyi.
20., Az Isten-széke
alatt. Kisregények. Szépirodalmi.
21., Amikor a
szerelem véget ér. Elbeszélések. 1994. Intermix.
22., Napáldozatja
előtt. Regény. 1994. Intermix.
ANTOLÓGIÁK
1., Történelmi lecke útközben. Békéscsaba. 1982. Im: Breton
rapszódia.
2., Dajkáló táj. Békéscsaba. 1978. Im: Koronás kanca.
3., Oázis rakétákkal. Zrínyi-Kozmosz. 1975. Im: Jutalomszabadság.
4., Tájak, gondok, emberek. Kossuth. 1965. Im: Szatmári
nyár.
5., Árvíz. Kossuth. 1965. Im: A tizedik...
6., Körkép. 1965. Magvető. Im: Hogy a világ...
7., Visszhang. Magvető. 1962. Im: Mondd...
8., Tavaszi napsütés. Szépirodalmi. 1961. Im: Profán
requiem.
9., Fiúk évkönyve. Móra. 1960. Im: Tegnapok emléke
10., Életünk. Helikon. 1960. Im: Száz tű hossza
11., Tolsztoj-emlékkönyv. Főv. Szabó E. Ktár. 1960. Im:
Gondolatok...
12., Tarka szőttes. Szépirodalmi. 1960. Im: Présház a
domboldalon.
13., Ébredés. Magvető. 1959. Im: Hanga Imre.
14., Kandy világa. Főv. Szabó E. Ktár. 1964. Im: ?
15., A krónika kezdete. Antikva Bp. 1986. Im: Pünkösd Battonyán.
16., Barátok béklyók nélkül. Primer. 1994. Im: Emil, a
bajszos hugenotta.
17., A Szovjetunió magyar szemmel. Kossuth. 1964. Im: A nép
győzelmében.
18., Az uráli népek történelme. Tankönyvkiadó. 1966. Im:
Részletek a Jövendő tav.-ból.
19., Kincses Kalendárium. Hírl. Váll. 1975. Im: A polyákhalmi
harangozó.
20., Emlékezés a kezdetekre. Bcsaba. 1970. Im: Az én
felszabadulásaim.
21., Bp.-i KISZ-Élet. 1960. Im: Kenguru.
22., Érdekes Kalendárium. 1967. Im: Hogy a világ...
23., Kincses Kalendárium. 1962. Im: Mihály bácsi.
24., Egy mondat helyett. Zrínyi. 1985. Im: Az utolsó
munkanap.
25., Békési novella. Bcsaba. 1975. Im: Kutyavilág.
26., Tömörkény-emlékkönyv. Szeged. 1966. Im: T. M. a 415.
old.
27., Új kor nyitánya. Szépirodalmi. 1967. Im: Sorszabályozás.
28., Szivárványos idők. Zrínyi. 1975. Im: Jutalomszabadság.
29., Sátrak melege. Zrínyi. 1971. Im: M. meg a fia.
30., Irodalmi SZOT-díjasok. Pécs. 1958-1967.
31., Mai magyar próza (kézirat). Bcsaba. 1976.
NOVELLAKÖZLÉSEK
1., Hajnal hasad (regényrészlet). Kortárs. 1960. jan.
2., Présház a domboldalon. Kortárs. 1960. ápr.
3., M. H. keresztapám. Kortárs. 1961. aug.
4., Hanga Imre. Kortárs. 1965. máj.
5., B... Új írás. 1962.
ápr.
6., Mr. Forgács Mihály. Új írás. 1964. aug.
7., Papírhajók. Élet és Irodalom. 1959. febr. 27.
8., Lópokróc. Élet és Irodalom. 1959. nov.
9., Téglakenyér. Élet és Irodalom. 1960. ápr.
10., Mihály bácsi. Élet és Irodalom. 1961. márc.
11., Fekete csillag. Élet és Irodalom. 1961. máj.
12., Sorsok és mezsgyék. Alföld. 1961. május.
13., Halottak napja volt. Alföld. 1964. márc.
14., Gyermekbánat. Falusi vasárnap. 1959. febr.
15., Tegnapi emlék. Jelenkor. 1961. márc.
16., A vénleány. Jelenkor. 1961. július.
17., Sztriptíz Havannában. Jelenkor. 1964. márc.
18., A Pythagoras tétele. Magyar Ifjúság. 1960. nov.
19., A számadó. Magyar Ifjúság. 1961. ápr.
20., Az öreg kozák. Magyar Ifjúság. 1961. dec.
21., Tegnapok emléke. Magyar Ifjúság. 1960. jan.
22., Kenguru. Népszabadság. 1960. dec.
23., Tarhonyaleves. Népszabadság. 1963. jún.
24., Hogy a világ előre menjen. Népszabadság. 1964. júl.
25., Az új kenyér. Népszabadság. 1964. aug.
26., Kutyahűség. Népszabadság. 1964. nov.
27., A könyvcsináló. Népszava. 1960. okt.
28., Tanyásék. Népszava. 1961. márc.
29., Mankós halhatatlanság. Népszava. 1961. ápr.
30., A kormánykitüntetés. Népszava. 1961. ápr.
31., A porcelánbaba. Népszava. 1961. aug.
32., A pesti menyecske. Népszava. 1966. jan.
33., A Pythagoras tétele. Nők Lapja. 1962. aug.
34., Két forint. Pajtás. 1963. okt.
35., A könyvcsinálók. Pajtás. 1964. okt.
36., Kutyahűség. Pajtás. 1965. aug.
37., A pokróc. Somogyi Néplap. 1960. nov.
38., Kormánykitüntetés. Somogyi Néplap. 1961. ápr.
39., Csere. Szabad Föld. 1961. jan.
40., Távoli karácsony. Szabad Föld. 1964. dec.
41., Júniusi reggel. Tiszatáj. 1962. aug.
42., Karácsony. Vigília. 1964. dec.
43., Csík János megtérése. Viharsarok. 1956. jan.
44., Hogy a világ előre menjen. Világ-ország. 1967. máj
45., Pirított-tarhonya-leves. Látóhatár. 1967. júl.
46., Bolondos november. Látóhatár. 1970. jan.
47., Heródes. Látóhatár. 1968. nov.
48., Száz tű hossza. Kortárs. 1959. szept.
49., Történt vala Pécsett. Jelenkor. 1975. febr.
50., Eleven parázson járni. Jelenkor. 1967. jan.
51., Élt egyszer egy leány. Jászkunság. 1977. jan.-febr.
52., Péter papa. Vigília 1966. szept.
53., Unterwegs. Palócföld. 1969. márc.
54., Pünkösd Battonyán. Új Aurora. 1974. márc.
55., Rafael legyen. Új Aurora. 1973. jan.
56., Advent utolsó
napja. Új Aurora. 1976. júl.
57., Lepkevirág. Forrás. 1982. júl.
58., Amikor a szerelem végetér. Palócföld. 1992. febr.
59., Bolondos november. Látóhatár. 1970. jan.
60., Mire a nap körbejár. Forrás. 1979. márc.
61., Tanyasirató. Új Aurora. 1983. febr.
62., Metamorphosis Germaniae I. Holnap. 1992. júl.-aug.
63., Metamorphosis Germaniae II. Holnap. 1992. szept.
64., Jónás. Holnap. 1992. febr.
65., Jónás. A Céh. 1990. jún.
66., Bolond Ferike. Keresztény Élet. 1994. febr.
67., Szent Anna a ... Keresztény
Élet. 1994. febr.
68., A Vaskereszt. Palócföld. 1991. máj.
69., Poldi bácsi. Napóra. 1991. márc.
70., Bolond Ferike. Hunnia. 1991. dec.
71., Zárt tárgyalás. Magyar Élet. 1994. jan.
72., Toldi. Tájékoztatás. 1962. szept.
73., A pipás p... Magyar
Hírlap. 1974. júl.
74., Vasúti ismeretség. Magyar Hírlap. 1974. jún.
75., Disznótorok idején. Élet és Irodalom. 1974. jan.
76., Láthatatlan sírkeresztek. Népszava. 1974. márc.
77., Kényszerleszállás. Magyar Hírlap. 1974. jan.
78., Farsang három napja. Magyar Hirlap. 1973. márc.
79., Élt egyszer egy leány. Óbudai Tsz-Híradó. 1972. dec.
80., Az első szárnyak. Magyar Hírlap. 1972. dec.
81., És azután eljön az ősz is. Magyar Hírlap. 1973. jan
82., Gáborka. Magyar Hírlap. 1972. júl.
83., Szerelem három népdala. Magyar Hírlap. 1972. jún
84., Utak és emberek. Magyar Hírlap. 1972. szept.
85., Békességben. Magyar Hírlap. 1971. dec.
86., Élt egyszer egy leány. Magyar Hírlap. 1971. nov.
87., A köldökzsinór. Magyar Hírlap. 1971. aug.
88., Az acélszívű ember. Magyar Hírlap. 1971. jún.
89., Unalmas délelőtt. Magyar Hírlap. 1969. júl.
90., Moszkvai képeslap. Magyar Hírlap. 1970. márc.
91., Anyánk főztje. Magyar Hírlap. 1970. nov.
92., Oroszlánjárás. Magyar Hírlap. 1970. máj.
93., Galambász Mátykó. Magyar Hírlap. 1970. jún.
94., Napforduló. Magyar Hírlap. 1970. szept.
95., Árvízi história. Magyar Hírlap. 1970. aug.
96., Mirigy meg a fia. Néphadsereg. 1970. szept.
97., Fenyővásár. Néphadsereg. 1970. dec.
98., A néma zongora. Magyar Hírlap. 1970. dec.
99., Mint a csillagok fénye. Magyar Hírlap. 1970. dec.
100., Podpolkovnyik Mátyás bátyám. Magyar Hírlap 1971. ápr.
101., Mustáros szerelem. Magyar Hírlap. 1971. febr.
102., Világvége. Viharsarok népe. 1956. okt.
103., A fejedelem ... Viharsarok
Népe. 1956. júl.
104., Andalits zászlós sírkeresztje. Viharsarok Népe 1956.
máj.
105., Tavasz a kaszárnyában. Viharsarok Népe. 1956. jún.
106., A kakas. Viharsarok Népe. 1956. márc.
107., A májusfa. Debreceni Újság. 1944. máj.
108., Tavaszi hadjárat. Tolnai Népújság. 1967. ápr.
109., Tavaszi hadjárat. Nógrádi Népújság. 1967. ápr.
110., Kaskás Janurik. Hajdú-Bihari Napló. 1966. szept.
111., Kaskás Janurik. Tolnai Népújság. 1966. szept.
112., Kaskás Janurik. Baranyai Napló. 1966. szept.
113., A májusfa. Népszava. 1966. május.
114., Záki bácsi mennybemenetele. Népszabadság. 1986. jún.
115., Tiborék karácsonya. Új Ember. 1985. dec.
116., Brigádbecsület. Népszabadság. 1986. márc.
117., Bikás Nagy Pál. Népszabadság. 1986. jan.
118., Katonasors. Néphadsereg. 1985. jan.
119., Az angyalt várjuk . Új Ember. 1984. dec.
120., Podpolkovnyik Mátyás bátyám. Lobogó. 1977. szept.
121., Farsang három napja. Lobogó. 1977. júl.
122., Az első szárnyak. Lobogó. 1977. máj.
123., Az a bizonyos tavasz. Élet és Irodalom. 1977. máj.
124., In Memóriám M. I. Élet és Irodalom. 1977. jan.
125., Kutyavilág. Élet és Irodalom. 1974. okt.
126., Hézagos Varkocs. Magyar Hírlap. 1972. márc.
127., Karácsony böjtje. Magyar Hírlap. 1969. dec.
128., Kontraparti. Anonym lap. 1970 körül.
129., Kamaszszerelem. Magyar Hírlap. 1970. jan.
130., Felejthetetlen február. Magyar Hírlap. 1970. febr.
131., Pamats Sámuel szilvesztere. Magyar Hírlap. 1969. jún.
132., Régi szerelem. Budapest. 1970. febr.
133., Bizony por és hamu vagyunk. Magyar Hírlap. 1969.
szept.
134., Sorsszabályozás. Magyar Hírlap. 1969. nov.
135., Egyszerű történet. Zalai Hírlap. 1967. okt.
136., Szabadszombat. Palócföld. 1978. máj.
137., Ez már nem az az utca. Élet és Irodalom. 1978. dec.
138., Az út vége. Lobogó. 1979. jan.
139., Kutyakomédia. Lobogó. 1979. ápr.
140., Négus. Lobogó. (?).
141., Hat meg a fele. Élet és Irodalom. 1979. jún.
142., Csikószerelem. Lobogó. 1979. szept.
143., Polyákhalom. Lobogó. 1978. júl.
144, Két
történet. Lobogó. 1978. febr.
145, Fickó.
Lobogó. 1978. máj.
146, Hintón
járó figaró. Lobogó. 1978. febr.
147, Élt
egyszer egy leány. Szolnok Megyei Néplap. 1983. máj.
148, Kényszerleszállás.
Magyar Hírlap. 1974. jan.
149, Szent
Anna orgonája. Szabad Föld. 1987. márc.
150, Zágon
felé mutat. Magyarok. 1989. júl.
151, A
könyvcsinálók. Thypographia. 1989. febr.
152, Kiss
Jani balladája. Népszava. 1988. jan.
153, Egyedülvaló
csillag. Thypographia. 1987. szept.
154, Bolond
Ferike. Népszava. 1988. jún.
155, Kutyahűség.
Kutya. 1988. aug.
156, A
308-as kórterem. Népszava. 1988. okt.
157, ...
és megszületett a gyermek. Új Ember. 1986. máj.
158, Rafael
legyen. Lobogó. 1979. dec.
159, A
vajda. Népszava. 1987. máj.
160, Az
a halovány csillag. Szövetkezet. 1986. dec.
161, A
Belei rózsája. Rakéta. 1986. dec.
PUBLIKÁCIÓK
1,
Utazás a Szovjetunióba. Új írás. 1961. nov.
2,
Szatmári nyár. Új írás. 1963. szept.
3,
Falusi csendélet. Új írás. 1964. nov.
4,
Júniusi délelőtt egy észt kolhozban. Új írás.
1965. nov.
5,
Nyilatkozat. Élet és Irodalom. 1959. febr.
6,
Ahol a bölcsőm ringott. Elet és Irodalom. 1959.
febr.
7,
Tímár Máté munkáiról. Élet és Irodalom. 1960.
május.
8,
Virágserkentő napfényt. Élet és Irodalom. 1960.
jún.
9,
Így esett az én farsangolásom. Élet és Irodalom.
1961. febr.
10, Iskolareform
- életre nevelés. Élet és Irodalom. 1961. jún.
11, Észtországról
(útirajz). Élet és Irodalom. 1961. jún.
12, Kék
kötény. Élet és Irodalom. 1961. szept.
13, Ma
a könyv is házhoz jár. Élet és Irodalom. 1961. dec.
14, Korunk
irodalmi hőseiről. Élet és Irodalom. 1962. máj.
15, Endrődi
mozaik. Élet és Irodalom. 1962. máj.
16, Kallói
vasárnap. Élet és Irodalom. 1962. okt.
17, Város
és falu. Élet és Irodalom. 1965. máj.
18, A
tizedik hullám. Élet és Irodalom. 1965. júl.
19, Tavaszi
délelőtt... A Könyv. 1963. márc.
20, Arcképvázlat
(...?....). Alföld. 1965. aug.
21, Gyorsinterjú
(X) T.M.-val. Esti Hírlap. 1964. dec.
22, Az
én nevelőszüleim. Köznevelés. 1965. júl.
23, Ezerszívű
szeretet. Népszabadság. 1960. okt.
24, Gépek
és emberek. Népszabadság. 1961. szept.
25, Santiago
de Cuba. Népszabadság. 1962. szept.
26, Quantanamo.
Népszabadság. 1962. szept.
27, Egy
ifjú város. Népszabadság. 1962. szept.
28, Embernek
lenni. Népszava. 1960. dec.
29,
Egyforma emberek. Népszava. 1961. dec.
30,
Tavaszérkezés Budapesten. 1964. ápr.
31,
Bókoló nyírfasudár. Népszava. 1964. máj.
32,
Amíg egy epikus eljut odáig. Petőfi Népe. 1964.
szept.
33,
Ridegvárosi kanászok. Szabad Föld. 1961. ápr.
34,
Az önkéntes éjjeliőr. Szabad Föld. 1964. aug.
35,
Szállástalan gépek. Szabad Föld. 1964. okt.
36,
Csáky szalmája? Szabad Föld. 1964. dec.
37,
A barátság lobogója. SZU-Híradó. 1961. dec.
38,
A könyv ünnepén. Szövetkezet. 1663. máj.
39,
A könyv őszi ünnepe előtt. Szövetkezet. 1963.
okt.
40,
Oláh Sándor: Vérszínű pipacsok. (T.M. előszava)
Fortuna. 1993.
41,
Emlékcserepek a glasznoszty mozaikjából. Látóhatár.
1988. jan.
42,
Emlékcserepek.... Forrás. 1987. 11. sz.
43,
Régi szerelem. Budapest. 1970. febr.
44,
A zebegényi szép példaadás. Jászkunság. 1976.
dec.
45,
Várnai Zseni: Egy asszony a milliók közül (T. M.
írása). Jelenkor. 1967. 2.
46,
Requiem helyett vallomás. Vigília. 1966. júl.
47,
Károly bácsi. Új forrás. 1978. 1.
48,
Búcsújárás Flandriában. Keresztény Élet. 1994.
jún.
49,
Találkozás az utolsó oldalon. Heti Nemzeti
Újság. 1994. máj.
50,
Az elzabrált karácsony. Heti Nemzeti Újság.
1993. dec.
51,
Mostan kinyílt egy szép rózsavirág. Keresztény
Élet. 1993, dec.
52,
Rózsavirág a hóban. Új Magyarország. 1993. nov.
53,
Levél Marosvásárhelyre. Vasárnapi Hírek. 1992.
dec.
54,
Szívvel irt levél haza. Gyomaendrődi Híradó.
1992. okt.
55,
A Fejedelem napáldozatja. A Céh. 1991. 3.
56,
Mindszenti mozaik. Új Ember. 1991. márc.
57,
Cella-karácsony. Új Ember. 1991. dec.
58,
Az utak őre. Magyar Fórum. 1992. 4.
59,
„Az ember valamilyen rendeltetéssel
született" (Interjú a Békés Megyei Hírlapban). 1991. máj.
60,
A fejedelem napáldozatja. Körösi Műhely. 1991.
1.
61,
Minden rendben, Alekszandr Iszajevics. Heti Nemzeti
Újság. 1994. júl.
62,
Sógor látogatóban. Magyar Jövő. 1994. 1.
63,
Az embertől keletre. Magyar Fórum. 1993. febr.
64,
T.M.: „Igyátok ki a Vörös-tengert!" .
Petőfi Népe. 1964. dec.
65,
Város-falu. Élet és Irodalom. 1965. május.
66,
Zala szép színeváltozása. Zalai Hírlap. 1974.
jún.
67,
Fóti képeslap. Pest Megyei Hírlap. 1973. nov.
68,
A csökmői sárkány. Magyar Hírlap. 1973. nov.
69,
Hevesből város lesz. Élet és írod. 1973. nov.
70,
Az írás és a hangya. MRT-újság. 1973. szept.
71,
Miniatűrök. Magyar Hírlap. 1973. nov.
72,
Láthatatlan sírkeresztek. Magyar Hirlap. 1973.
jún.
73,
Két miniatűr. Magyar Hírlap. 1973. máj.
74, … és ahogy az író
látja. Óbudai Tsz-Híradó. 1973. márc.
75,
Bölcső és kopjafa. Új Élet. 1971. szept.
76,
Szín és táj. Uj Élet. 1971.
77,
Áron forrásvidékén. Magyar Hírlap. 1970. aug.
78,
Szín és cserép. Új Élet. 1970. szept.
79,
Balázs Ferenc. Új Élet. 1971. jan.
80,
Munkámról. Élet és Irodalom. 1960. május.
81,
Ma már a könyv is házhoz jár. Tolna Megyei
Néplap. 1963. jún.
82,
Pannóniai kirándulás. Élet és Irodalom. 1963.
jún.
83,
1935. márc. 20. Viharsarok Népe. 1956. márc.
84,
A barátság lobogója. Szovjet Híradó. 1961. dec.
85,
T.M. a Késő virradatról. Könyvvilág. 1967. dec.
86,
Téli levél tanyára. Közm. Tájékoztató. 1966.
febr.
87,
Gondolatok egy író-olvasó találkozó ürügyén.
Közm. Tájékoztató. 1965. nov.
88,
Katonaszakácsok. Lobogó. 1977. ápr.
89,
A titokzatos doktor özvegye. Lobogó. 1977. nov.
90,
Endrődi napló. Lobogó. 1977. nov.
91,
Ősz. Lobogó. 1977. nov.
92,
Battonya üzenete. Lobogó. 1977. okt.
93,
A második magvetés. Lobogó. 1977. okt.
94,
Hej, Ferencváros! Élet és Irodalom. 1977. okt.
95,
Az új kenyér. Lobogó. 1977. aug.
96,
A ház. Élet és Irodalom. 1977. aug.
97,
Egy nap Európa legnagyobb falujában. Lobogó.
1977. aug.
98,
R... Lobogó.
1977. máj.
99,
Egy doboz Symphoma. Lobogó. 1977. ápr.
100, Egy
útkaparó a történelemben. Lobogó. 1977. febr.
101, Képnapló
I. (Erdély). Lobogó. 1976. aug.
102, Mezőhegyes
76. Lobogó. 1976. aug.
103, Képnapló
II. (Erdély). Lobogó. 1976. aug.
104, A
szolnoki sorsos ember. Lobogó. 1976. júl.
105, Csendes
délelőtt. Lobogó. 1976. jún.
106, Fába vésett himnuszok.
Lobogó. 1976. máj.
107, Mindnyájunk közös asztalánál.
Lobogó. 1976. máj.
108, Nemzedékekkel előre
gondolt. Lobogó. 1976. márc.
109, Sütő András: Anyám
könnyű álmot ígért. (T.M.) Magyar Hírlap. 1970. okt.
110, A nagyajtai Tiborc. Új
Élet. 1971. okt.
111, A borjúbőr bakó.
Lobogó. 1977. szept.
112, Negyed század a
Ferencvárosban. Lobogó. 1980. febr.
113, Csirkefogó koromban.
Lobogó. 1978. dec.
114, A fény gondviselői.
Lobogó. 1978. dec.
115, Szilveszteridéző.
Lobogó. 1978. dec.
116, Tőkéjük a nevük volt...
Lobogó. 1979. febr.
117, Egy kosár hír. Igaza
van Fecske Pálnak. Lobogó. 1979. jan.
118, Emlékkergetés. Lobogó.
1979. ápr.
119, A battonyaiak baráti
köre. Lobogó. 1979. márc.
120, Miként a tengeri szél.
Lobogó. 1979. jún.
121, Mezőfalvi százmilliók.
Lobogó. 1979. jún.
122, Égtájak. Lobogó. 1979.
okt.
123, Tavasz (Széchenyi).
Élet és Irodalom. 1978. jún.
124, Baglyasalja. Lobogó.
1978. márc.
125, A költészet napján.
Lobogó. 1978. ápr.
126, Szentendrei fuvarosok.
Lobogó. 1978. márc.
127, Tegnapok emléke.
Lobogó. 1978. aug.
128, Gyűrű. Lobogó. 1977.
dec.
129, Sütő András csillagai.
Lobogó. 1978. jan.
130, Dunatáj. Lobogó. 1978.
okt.
131, Diósd délelőtt. Lobogó.
1978. nov.
132, Mikor Krisztus Urunk a
földön járt. Új Ember. 1983. ?
133, „A
puszta télen". Élet és Irodalom. 1975. febr.
134, Építő
katonák. Lobogó: 1976. dec.
135, A
két Áron glóriája. Új Idő. 1989. jún.
136, Kettéhasadt
egek alatt. Népszava. 1988. ápr.
137, Jászság
79. Lobogó. 1979. nov.
138, Dévaványai
levél. Lobogó. 1977. dec.
139, Az
Isten-széke alatt (Vallomás). Typográfía. 1986. okt.
140, Vesszőfutás
Szt. Györggyel. Vasi Hírek. 1987. jan.
VERSEK, VERSFORDÍTÁSOK
1. Tímár Máté két verse. Viharsarok. 1965. szept.
2. Pillangósors. Alföldi antológia (Békéscsaba). 1965. szept.
3. Ars Poetica. Viharsarok. 1956. szept.
4. Tizenhárom vers. Tiszántúli Déli Hírlap. 1944. máj-jún.
5. Virág Sári balladája. Dolgozó Magyarország. 1944. szept.
6. Íme az ember. Új Ember. 1984. ápr.
7. Mint az új kenyér, jó legyen. Földgép. 1985. aug.
8. Háziáldás önmagamnak. Új Ember. 1983. febr.
9. Húsvéti hitvallás. Új Ember. 1987. ápr.
10. Éjféli töprengések. Új Ember. 1986. aug.
KRITIKÁK TÍMÁR MÁTÉRÓL
1. Berzsenyi Erika: Tímár Máté. Szakdolgozat (kézirat). 1986.
2. Kispéter András: Száz tű hossza. A Könyv. 1969. júl.
3. Z. Sz. S.: Tímár Máté. Asszonycsere. (?). 1963. ápr.
4. Illés Béla: Száz tű hossza. Élet és Irodalom. 1959. szept.
5. Ismeretlen: A rádióban hallottuk. (Bikády György felolvasása után). 1959. dec.
6. Sándor: Elbeszélés és valóság. Élet és Irodalom. 1960. máj.
7. Szappanos Balázs: Tímár Máté: Karcsi, a csicskás. Élet és Irodalom, 1962. jan.
8. Csák Gyula: Tímár Máté. ÉLet és Irodalom, 1962. ápr.
9. Faragó Vilmos: Egy Janus-arcú regény. Élet és Irodalom. 1963. jún.
10., Lukácsy András: Tímár Máté: Élet a küszöb fölött. Élet és Irodalom. 1964. dec.
11., Faragó Vilmos:
Könyvek a kirakatban. Élet és Irodalom. 1966. ápr.
12., Bartha György:
Hajnal hasad. Élet és Tudomány. 1961. 1.
13., Bernáth László:
Két könyv. Esti Hírlap. 1959. nov.
14., Antal Gábor:
Tímár Máté: Száz tű hossza. Esti Hírlap. 1960. dec.
15., K. Bokor
László: Tímár Máté: Majoros Ádám krónikája. Falusi Vasárnap. 1958. okt,
16., Szűcs László:
Tímár Máté: Majoros Ádám krónikája. Földművelő. 1958. dec.
17., Kristó Nagy
István: Tímár Máté: Majoros Ádám krónikája. (?). 1959.
18., Lenkei János:
Tímár Máté: Hogy a világ... Jelenkor. 1966. szept.
19., Béládi Miklós:
Tímár Máté: Majoros Ádám krónikája. Kortárs. 1959. jún.
20., Bata Imre:
Tímár Máté: Karcsi, a csicskás. Kortárs. 1962. jan.
20/a., Garzó Sándor
: A kapu előtt. Szabad Szó. 1943. júl.
21., J. B.: Hajnal
hasad. Könyvbarát. 1960. nov.
22., S. A: Karcsi, a
csicskás. Könyvtáros. 1962. jún.
23., Kőháti Zsolt:
Tímár Máté: Hogy a világ... Kritika. 1966. jún.
24., Tornai József:
A krónika folytatása. Magyar Ifjúság. 1960. dec.
25., T. I.: Tímár
Máté: Száz tű hossza. Magyar Nemzet. 1961. jan.
26., H. Bartha
Lajos: Élet a küszöb fölött. Magyar Nemzet. 1964. dec.
27., Oltván Béla:
Tímár Máté: Asszonycsere. Napjaink. 1963. márc.
28,
Gönczi Imre: Tímár Máté: Majoros Ádám krónikája.
Népművelés. 1959. febr.
29,
Erdős Jenő: Egy parasztregény társadalmi
háttere. Népnevelés. 1959. dec.
30,
Urbán Ernő: Tímár Máté: Majoros Ádám krónikája.
Népszabadság. 1959. jan.
31, Urbán Ernő: Tímár Máté:
Hajnal hasad. Népszabadság. 1961. febr.
32, Bokor László: Tímár
Máté: Karcsi, a csicskás. Népszabadság. 1962. jan.
33, Nagy Péter: Tímár Máté:
A Jövendő tavaszán. Népszabadság. 1962. júl.
34,
F. É.: Majoros Ádám krónikája. Népszava. 1959.
febr.
35,
Gyurkó László: Hajnal hasad. Népszava. 1960.
júl.
36,
Sz. E.: Tímár Máté: Száz tű hossza. Népszava.
1960. dec.
37,
B. Gy. F.: Tímár Máté: Karcsi, a csicskás.
Népszava. 1961. dec.
38,
Szombathelyi Ervin: Élet a küszöb fölött.
Népszava. 1964. dec.
39,
Csáki Lajos: Élet a küszöb fölött. Petőfi Népe.
1961. nov.
40,
Dénes István: Tímár Máté: Karcsi, a csicskás.
Somogyi írás. 1962. ápr.
41,
Kovács Imre: Élet a küszöb fölött. Szabad Föld.
1964. dec.
42,
?: Tímár Máté: Majoros Ádám krónikája. Szövetkezet.
1959. márc.
43,
Kaposi Márton: Tímár Máté: Karcsi, a csicskás.
Tiszatáj. 1962. jan.
44,
Dr. Tóth Lajos: Tímár Máté: Advent utolsó
napja. Bajcsy Zsilinszky-emlékfüzet. Szarvas, 1986.
45,
Dr. Tóth Lajos: Á Szarvasi Állami Tangazdaság
története 1948-87.
46, T. M. említése a
Békés megyei útikönyvben. Békés Megyei V.B. 1981.
47, Sz. Lukács Imre interjúja
Tímár Mátéval: A szülőföld hazahív. Szabad Föld. 1993. márc.
48, Vaszkó
Tamás: Tímár Máté hetvenéves. Békés Megyei Hírlap. 1992. nov.
49, Demeter
Imre: Élet a küszöb felett. Film, Színház, Muzsika. 1964. dec.
50, Cs.
L.: Göndör Klára: Maris néni. Petőfi Népe. 1964. dec.
51, ?.
Élet a küszöb fölött. Képes Újság. 1965. febr.
52, F. R.:
Könyvszemle. Népszabadság. 1972. júl.
53, Horányi
Barna: T.M. Kaposváron. Somogyi Néplap. 1971. nov.
54, Kacsó
Lajos: A Késő virradattól az Újonckalandig (Beszélgetés T.M.-val). Néphadsereg.
1970. szept.
55, Stefanic
Pawlovicz: Lengyel kritika a Késő Virradatról.
56, F. R.:
Könyvszemle (Hadiérettségi). Népszabadság. 1970. dec.
57, P.
A.: T. M.: Hadiérettségi. Magyar Hírlap. 1970. dec.
58, Wallinger
Endre: Könyvbarát vasárnap Kötcsén. Somogyi Néplap. 1962. okt.
59, ?.
„Mondd már Máté". Élet és Irodalom. 1961. dec.
60, Cserei
Pál - Varga Tibor: Ködös napok. („Rólam"-1956-ban). Békés Megyei Népújság.
1958. okt.
61, Szálai
István: Kortárs-est Hatvanban. Népújság. 1959. nov.
62, Péter
Szigfrid: Író-olvasó találkozó Tengelicen. Tolnai Könyvtáros. 1960. 1.
63, Karikatúra.
(Írók a „Valóság" Tsz-ben). Élet és Irodalom. 1961. júl.
64, Sz. R.:
Könyvkultúra az észteknél. Könyvtáros. 1962. dec.
65, B. Gy.
F.: T.M.: Eleven parázs. Népszava. 1968. júl.
66.,F. R: Könyvszemle (Eleven parázs). Népszabadság. 1968. júl.
67,
Faragó Vilmos: Hidak. (T.M.: Késő virradat).
Élet és Irodalom.1967. dec.
68,
F. R.: Könyszemle (Késő virradat). Népszabadság.
1967. dec.
69,
Új könyvek. (Késó'virradat). 1967. dec.
70,
Birtalan Ágnes: Timár Mátéval Endró'dön. Képes
Újság. 1967. nov.
71,
Sz. E.: Könyvjelző. (Késő virradat). Népszava.
1967. febr.
72,
Rusznyák Márk: Késő virradat. Magyar Nemzet.
1967. dec.
73,
Tímár Ede: Író, aki nem szenved témahiányban. Zalai
Hírlap. 1967. okt.
74,
Faragó Miklós: Könyvek a kirakatban. Élet és Irodalom.
1966. ápr.
75, Horváth
József: Hogy a világ előre menjen. Békési Élet. 1963. márc.
76, Bata
Imre: Hét író munkája. Kortárs. 1966. aug.
77, Falus
Róbert: Könyvszemle (Hogy a világ...). 1966. ápr.
78,
Andódy Tibor: Mindig endrődi maradok. Békés Megyei
Népújság. 1976. ápr.
79,
Berkes Péter: A szülőföld-sors (interjú).
Lobogó. 1976. jan.
80,
Kacsó Lajos: Katonatémák vonzásterében. Néphadsereg.
1974. szept.
81,
Pászt. R.: Apám (Elmondta: T.M.) Lobogó. 1974.
nov.
82,
F. R.: Könyvszemle. Népszabadság. 1972. febr.
83,
Dorogi Zsigmond: T.M.: ítéletidő. Magyar Hírlap.
1969. júl.
84,
Sárközi Mátyás: Új T.M.-regény. Új Látóhatár.
1964. febr.
85,
Tüskés Tibor: Asszonycsere. Kitépett
folyóiratlap.
86, Sz. E.:
Késő virradat. Népszava. 1967. 12.
87, F. R.:
Könyvszemle (ítéletidő). Népszabadság. 1969. máj.
88, Kovács
Imre: Új magyar dráma bemutatója Kecskeméten. Szabad Föld. 1964. dec.
89,
K.V.: Gyorsinterjú Tímár Mátéval. Esti Hírlap.
1964. dec.
90,
Bata Imre: Könyszemle (Hazai harangszó). Népszabadság.
91,
Kelemen János: Krónikák könyve. Élet és
Irodalom. 1979. okt.
92,
Laczkó András: Hazai harangszó. Alföld. 1980. 9.
93,
Bata Imre: Könyvszemle (Hét marék zsarát). Népszabadság.
1981. ápr.
94,
Bárányi Ferenc: Fütty. Népszava. 1982. nov.
95,
Tasi József: T. M. 60 éves. Élet és Irodalom.
1982. nov.
96,
Rónay László: „Szellemidézés" (Az
Isten-széke alatt). Magyar Hírlap. 1989. jan.
97,
Kiss Zsuzsanna: Régi röptetőm: T.M. író. Szövetkezet.
1987. jan.
IRODALOMTÖRTÉNETI LEXIKONOK
1,
A magyar irodalom története. 1945-1975. III/2.
kötet. Szerk.: Béládi-Rónai. Akadémiai. 1990.
2,
Magyar irodalmi lexikon. Szerk.: Benedek
Marcell. III. k. Akad. 1965.
3,
Ki kicsoda? Kossuth. 1969. Szerk.: Fonó-Kis.
4,
Péter András emlékkönyv. Szeghalom. 1976. Kner.
Szerk.: Nagy István.
5,
Új Magyar Lexikon. 7. A-Z. Akadémiai. 1972.
6,
Fenyő István: Új arcok, új utak. 1961.
Szépirodalmi. Három regényíró portréja.
7, Lőrincze Lajos: Édes anyanyelvünk. Akadémiai. 1961.
8, Fenyő István: Két évtized. Magvető. 1968. (Tímár Máté: Száz
tű hossza).
9, Lőrincze Lajos: Nyelvőrségen. Akadémiai. 1968.
10, Pomogáts Béla: Az
újabb magyar irodalom. 1945-81. Gondolat. 1982.
IDEGEN NYELVEN
1., Pózni swit.
(Késő virradat - lengyelül). Ford. Hanna Kuzniarska. Wydawnictwo Ministerstwa.
Obrony Narodowej Warsawa. 1969.
2., Technik und
Mensch. 1990. 2. sz. Wuppertal. T.M.: Velchen Went hat der Mensch, weun er zuclem
eén Ungar ist.
3., Vihr. Magyar
elbeszélések. Moszkva. 1973. Benne: T.M.: Szvjascsennik.
4., Novie Vengerszki
Raszkazi. Moszkva. 1965. Progresz Kiadó. T.M.: Imre Hangya
Gustavscsik.
5., Puti Szvobodi.
Moszkva. 1964. Innout. Lit. T.M.: Davilinja na Holme.
6., Jönne ühe Sonan.
(Diószegi A.). Corvina. T.M.: Hundert Nadellingen (ford. V. Ziegler).
7., Septini
Kreiceri. Licsma (?) Kiadó, Riga. 1966. T.M.: Imre Hangya (lett)
8., Innontrannaja
Sitvatura. 1970. 3. Popravka K Szudibe (?)
9., Zvezda. 1963. 4.
Moszkva. Imre Hangya.
10., Who's Who in
the World. Chicago. 1979. T.M.
11., International
Autors and Writers - Who's Who. 1976. Cambridge.
12, Ainsas
tilgas kogumeri. Észt
nyilatkozat: „Kodumaa". 1961. jún.
13, Ungari Kirjanikud Tallinas. Híranyag a Noorte
Haal. 1961. jún.
14, Keel ja Kirjandus. 4. ápr. 1962. Radó György.
15, Oh, gue 1 innocent a froid. Revue Hongroise.
1960. febr. ford. Pál Hureti.
16, Ungarische Rundschau. 1960. jan. Wo meine
Wiege stand.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése